Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

104 P. Royet és Gresz I. vasták. November 24-én a duzzasztási szint már 431,5 m-re csökkent, ami gyakorlatilag a tározó leürítését jelentette. 3. Kiegészítő mérések Az alvízi rézsű csúszási okainak felderítése érdekében a töltésben kanalas kotróval két árkot ástak. Megállapították, hogy az átázás csak a felszíni, 0,4 m vastag humuszréteget érintette és azt, hogy a szivárgás van a 429,5 m szint körüli rétegben. Ez ugyanaz a szint, ameddig a töltés elkészült az első építési ütemben 1977-78 telén. Az első és második építési ütem között eltelt hosszabb idő lehet az oka, hogy ehhez a szinthez közeli rétegekben a szemeloszlás heterogenitása volt megfigyelhető. 4. Megállapítások A mérések a függőleges szivárgó (2. ábra) előrehaladott kolmatációját mutatták (esetleg a szivárgó mellett még a kiürítő rendszerét is). A következtetést megerősítette a szemeloszlásvizsgálat eredménye, mely szerint a kavics túl durva lett, vagyis a szivárgó építésekor a szűrőszabályt a töltés anyaga és a szűrő között nem vették figyelembe. Megfigyelhető volt a függőleges szivárgó felülről való megkerülése is. Ez annak a következménye, hogy a szűrőfalat a 437 m-es szinten, azaz két méterrel az üzemi duzzasztási szint alatt fejezték be. Eire a megkerülő szivárgásra utalt az is, hogy az alvízi nedvesedés azonnal megszűnt, amint a vízszint 2-3 m-rel lecsökkent. Az eltömődés alatt az alvízi támasztótest annyira telítődött, hogy a víz megjelenhetett a rézsűn, és ez okozta az első felszíni csúszásokat. A vízáramlás kezdte magával ragadni a finom szemcséket. Buzgár kialakulása kezdődött, ami a műtárgy tönkremeneteléhez vezetett volna, ha a leürítést meg nem kezdik idejében. A gát leürítése során kiderült az is, hogy a leürítő rendszert alulméretezték. A 800 mm átmérőjű cső elméleti vízszállítása 14 m-es nyomómagasság esetén mintegy 4,5 m

3 s-\ de mért hozama csak 2,8 m

3 s (A különbséget a két zsilipkamrában és a felvízi gereben bekövetkező veszteségek magyarázhatják.) A hidrológiai tanulmány szerint az éves átlagos hozam 1,25 m

3 s"

1, a téli átlaghozam 3 m

3 s

_

1 nagyságrendű. Ebből következik, hogy a megépített rendszerrel a vízszint csökkentése az év több hónapjában még alacsony vízállás esetén is teljesen lehetetlen. Az ideiglenes vízelvezetés 1800 mm átmérőjű vasbeton cső volt, amit lezártak a munkálatok befejezésekor, ezután ellenőrző alagútként szolgált. A gyors leüríthetőség érdekében már a hibafeltárás idején javasolták az alagút leürítőként való felhasználását egy 1800 mm átmérőjű tolózár elhelyezésével. 5. A műtárgy kijavítása A gát helyreállításának egyes munkálatait a 2. ábrán vastagabb vonallal jelölve tüntettük fel.