Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Szilágyi József: Vízállások előrejelzése adaptív sztochasztikus modellel
100 Szilágyi József Az 1991 augusztusi árvíz 1991. augusztus 3 4 5 6 7 Észlelt budapesti vízállás, m 4,50 5,15 5,86 6,66 7,46 Az elörejelzett és az észlelt vízállás eltérése 48 HDLCM-H Hw-II m 0,05 -0,36 0,18 0,46 0,18 0,46 0,29 -0,03 0,04 -0,02 Az elörejelzett és az észlelt vízállás eltérése 24 HűLCM-H HMW-H m 0,18 0,47 0,12 -0,04 0,19 0,03 0,18 0,01 0,02 0,12 zatban a két modellel végzett 24 ill. 48 órás időelőnyű előrejelzéseknek és a Budapesten reggel 8,00 órakor mért vízállások közötti eltéréseket (hibákat) tüntettük fel. Érdemes megfigyelni, hogy az áradó ágon és a tetőzésnél a DLCM, az apadó ágon az MW modell adott jobb eredményt. Budapest 12 órás időelőnyű előrejelzéséhez a következő állomások adatait használtuk fel: Komárom, Esztergom, Ipolyvisk, Nagymaros, Budapest, Dunaújváros. A 24 óráshoz az előzőeken kívül még Gönyű, a 48 órás előrejelzésekhez pedig Dunaremete, Pozsony, Bécs állomásokat. Az M W modell - mint általában a tiszta matematikai modellek - egyik legfőbb előnye a DLCM-mel szemben - és így a fizikai alapokon nyugvó strukturális modellekkel szemben is - az, hogy a modell alkalmazkodik a rendelkezésre álló mért adatokhoz. A fizikai modellek esetében ugyanis az adatokat többnyire hozzá kell „igazítani" a folyamat fizikáját leíró egyenletekhez. Ez rendszerint különféle, többé-kevésbé bonyolult, és további hibát rejtő eljárás révén történik (pl. vízállás-vízhozam görbe segítségével), vagy pedig magának a folyamat fizikáját leíró egyenleteknek esetleg olymértékű leegyszerűsítésével, hogy a végeredmény szinte alig emlékeztet a folyamatok tényleges fizikai hátterére. Általában is igaz és jellemző a fizikai modellek többségére, hogy több adatot igényelnek, mint ami mérések következtében rendelkezésre áll. Tehát mindenképpen célszerű olyan modellek fejlesztése és kidolgozása - és erre szinte kizárólag a tisztán matematikai modellek alkalmasak -, amelyek valamely probléma megoldását kizárólag a rendelkezésre álló adatok segítségével igyekszenek megoldani minden más egyéb adatszármaztatási eljárás igénybevétele nélkül. Ha ez sikerül, akkor a feladat megoldása viszonylag kis anyagi, pénzügyi ráfordítással megoldható. így például az MW modell alkalmas bármely folyó vízállásainak operatív, rövidtávú előrejelzésére, ahol csak vízállásadatok - esetleg még csapadékadatok - állnak rendelkezésre. Nincs szükség vízállás-vízhozam görbék szerkesztésére, azok időnkénti felújítására, ellenőrzésére, mederfelmérésekre, stb. Sőt, olyan vízgyűjtőn is lehet hetek alatt megbízható és pontos előrejelzéseket készíteni, ahol eddig semmiféle mérés nem volt. Ehhez csupán bizonyos helyeken vízmércék és esetleg csapadékmérők állítása szükséges. Az MW adaptív algoritmusa biztosítja, hogy napról napra javuljanak az előrejelzések, ahogy a már rendelkezésre álló adatok hossza tart az adott földrajzi helyre jellemző évszakok hosszához. Ez, mint láttuk, a mi klímaviszonyaink közepette kb. 3 hónap.
