Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária-Hajós Béla: A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere

A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere 83 A térségi talaj- és rétegvizek gazdagok oldott vasban. A talajvíz-beáramlás következtében az oldott foszfát jelentős része vasfoszfát formájában lecsapódva halmozódik fel a Faddi-Duna medrében. E gátló illetve szabályozó hatások következménye az, hogy a holtágban általában mezo-eutróf állapot alakul ki, kedvezőtlen meteorológiai feltételek mellett a víztér politróffá válhat, de hipertrófiára (800 mg m 3 feletti a-klorofill érték) nem számíthatunk. A Tolnai-Dunában az oldott foszfát-foszfor tartalom már a hipertrófia kialakulását is valószínűvé teszi. A bogyiszlói Holt-Dunában a talajvízzel való kapcsolat, elsősorban a nagyfokú feltöltődöttség miatt, szinte kizárt - így a hipertrófia kialakulása joggal feltételezhető, hiszen az anaerob feltételek megléte állandó foszfor utánpótlódást biztosít a vízvirágzások számára. Az összes foszfor mennyiségének alakulása a víztérben elsősorban az élővilág mennyiségi viszonyaira utal. Mérsékelt összes foszfor ellátottságú a Faddi-Duna. Intenzív halastavak összes foszfor ellátottságának képét mutatja a Tolnai-Duna. Kedvez a vízi állati élővilág kialakulásának a bogyiszlói Holt-Duna. Ez. utóbbinál azonban szükséges megjegyezni azt, hogy az egyéb tényezők miatt (oxigén elégtelenség, szulfát redukció, stb.) az állatvilág korlátozott. A biológiai állapot jellemzését célzó vizsgálatok csak az a-klorofill értékeinek megállapítására terjedtek ki. Megállapítható, hogy a Faddi- és a Tolnai-Duna egyaránt a mezo-eutróf, eu-politróf trofitási fokozatba tartozott, míg a bogyiszlói Holt-Duna politróf fokozatú. Tehát a vízvédelemnek, a vízminőség-szabályozásnak jelentős feladatai vannak, ha a holtágakat továbbra is erős szennyeződések terhelik és fürdőzés céljaira is hasznosítani szándékozunk. A bakterolőgiai állapotot a Tolna megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás 1988. év május-szeptember között vizsgálta. A bogyiszlói Holt-Dunára vonatkozóan bakterolőgiai mérések nem voltak (II. táblázat). 5. Felújítási és fejlesztési javaslatok Az 1989. évi vízminőségi mérések eredményeiből, de az előző évek adataival (a VÍZIG 1969 óta végez rendszeres vízminőség mérést) való összehasonlításból még inkább, egyértelműen megállapítható, hogy a tisztítatlan szennyvizek bevezetése elsődlegesen bűnös a lezárt Duna-ágak (holtágak) vízminőségének romlásában. A térségben élő emberek jogos igényei, a környezeti és természeti állapot romlásáért aggódök felvetései indokolttá teszik a teljes Duna-ág-rendszer - annak adottságainak és vízhasználatának - vizsgálatát, az egyes holtágak céltudatos felújítását. 5.1. Felújítási feladatok A felújítás kapcsán: - A külső terhelés csökkentése érdekében meg kell oldani a térség településeiben a csatornázást és a szennyx'íztisztítást, egyidejűleg fel kell számolni a vízgyűjtőn található szennyező forrásokat.