Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Bratán Mária-Hajós Béla: A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere
74 Bratán M. és Hajós В. nak nincs közvetlen kapcsolata a Duna főmedrével, míg a déli területen az árvízvédelmi töltés a Dunától távolabb épült (3. ábra) és így a rendszer magasabb dunai vízállásoknál közvetlen vízpótlást kap. Az élővízzel közvetlenül nem táplált holtágak közül a legrégebbi a bogyiszlói (2. ábra). Ez már а XVIII. század végén készült Marsigli-térképen is egy teljesen elzárt, lefolyástalan mederszakasz (Bukovszky 1989). A bogyiszlói Holt-Dunának élő víz utánpótlása nincs, a mindenkori vízállás a talajvíztől függ. Belvizes időszak káros vízszintemelkedését a Bogyiszlói-főcsatorna és a karaszi-foki zsilip segítségével lehet levezetni a Dunába. A bogyiszlói Holt-Duna napjainkban Bogyiszló szennyvizének befogadója. A bogyiszlói Holt-Duna - természeti szépsége mellett - napjainkban közvetlenül csak halászati célra hasznosítható: intenzív halgazdálkodás tovább erősíti az eutrofizációs folyamatot. 2. A vízrendszer jelenlegi helyzete A területre jellemző hidrometeorológiai adatok alapján az üdülés feltételei igen kedvezőek. A kedvező klímaviszonyok mellett a Siótól északra elterülő területen az üdülés feltételeit tovább javítja, hogy ezek a holtágak az árvizektől mentesek, élővizet még nagyvizek idején sem kapnak, így tó jellegűek. Nem véletlen, hogy a Faddi-Duna mellett indult meg 1960-ban az üdülőterület fejlődése és az 1970-es években vált rohamossá (Bratán 1987). A kedvező természeti adottságok, a megfelelő ár- és belvízvédelmi biztonság, a közműves vízellátás és a megnövekedett üdülési kedv találkozásával a hajdani mezőgazdasági területből sűrűn beépített üdülőterület alakult ki. Az üdülőterületet három, közel 40 m mély fúrt kút látja el vízzel. A három kút mértékadó teljesítménye 1000 m 3 d 1. A szennyvíz-elvezetés, társulati csatornázási program keretén belül, azonban csak 1989ben valósult meg. Közel 30 éven át a tisztítatlan szennyvizeknek a Faddi-Duna volt a befogadója. A Tolnai-Duna az árvízvédelmi töltés megépítése óta élővíz átfolyásától mentes. Saját vízgyűjtőjétől lefolyó vizétől eltekintve csak a talajvízszint jelentős megemelkedését követően kaphat utánpótlást (Kolossváry 1989). A hasznosítási célokat nézve elkülönülő ág a többitől elzárt, ún. Rosmayer-tó (2. ábra) mely egy ideig a tolnai szennyvíztelep befogadójaként szolgált. A több ágra szakadt Tolnai-Duna a Sió-csatorna bal parti árvízvédelmi fővédvonala előtt 1,5 km-re ismét egyesül és így éri el a Sió árvédelmi töltésébe épült kutyatanyai leeresztő zsilipet (4. ábra). A Sió-csatornától délre elterülő mellékágrendszer a Duna hullámterében helyezkedik el (3. ábra), és Gemenci Tájvédelmi Körzet néven ismert. A Gemenci Tájvédelmi Körzet 1977-ben létesült a 14/1977. OTVH sz. határozat alapján. Magába foglalja a Dunának Tolna és Báta, valamint Fájsz és Szeremle községek között húzódó területét a közbezárt folyószakasszal együtt. A kereken 180 km 2 kiterjedésű terület kezelője a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság.
