Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Feladatok a Tisza Csongrád megyei szakaszán

68 I'dlfai Imre korlátozni kell a vegyi anyagok felhasználását. A gyakoribb elöntéseknek kitett helyeken a rét- és legelőművelés célszerű, víztűrőbb gyepalkotó fajok elterjesztésével. A hullámtéri gazdálkodásban - a terület sajátosságából következően - az erdőgazdálkodásnak van a legnagyobb jelentősége. Elsődleges funkciójuk szerint megkülönböztetünk véderdőt, gazdasági erdőt, természet- és tájvédelmi erdőt, valamint üdülési célt szolgáló erdőt. E felosztástól függetlenül minden erdővel borított terület fontos környezetvédelmi és tájformáló szerepet tölt be. Az erdőművelésnél, a telepítésnél, illetve az ezzel kapcsolatos tereprendezésnél a sajátos vízügyi és természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, természetbarát erdőgazdálkodásra törekedve. A telepítésnél, mely a szántók rovására is történhet, az őshonos fafajokat kell előnyben részesíteni. A tájvédelmi körzetekben az idősebb erdőállományokat is érdemes megőrizni, a tájidegen fajokat (pl. a nemesnyár) pedig folyamatos véghasználattal le kell cserélni. így a múlt századi folyószabályozás nyomán kialakult, az eredetit részben módosító, de ennek szépségeit még őrző táj megóvható. Az üdülőterületeket övező erdőkbe is kedvezőbb fafajok illenek (tölgy, kőris és juhar). A hullámtér, összefüggő erdőterületeivel és közbeékelődő mezőgazdasági területeivel, kiváló életteret nyújt a vadállomány számára. Nagy előnyt jelent, hogy itt nincsenek települések, így a vadak élete zavartalan. A vadgazdálkodás néhány sajátos teendője: vadmentő dombok kialakítása az emlős állatok árvíz alatti védelmére, a mentett oldalon töltésközeli erdők alkalmassá tétele a hullámtérből menekülő állatok számára, a hullámtéri vegyszermentes gazdálkodás bevezetése. A Tisza, s főleg a Tiszába torkolló Maros, árvizek idején jelentős mennyiségű hordalékot szállít. Ennek egy része lerakódik a mederben, ahonnan mint kiváló építőanyag, kitermelhető. A Maros-torok térségében folyó homokkitermelést a jövőben jobban össze kell hangolni a hullámtér üdülési célú hasznosításával. 2.7. Üdülés, sport A Tisza hullámterének jellegzetes értéke a táj változatossága és - egészében véve - gyér beépítettsége, az ebből adódó egészséges és kellemes környezet. Ez érthetően vonzerőt jelent a pihenni, kikapcsolódni, üdülni, kirándulni vagy sportolni vágyó emberek számára. A Tisza Csongrád megyei szakasza mentén mintegy 30 helyen alakítottak ki valamilyen formában ilyen célokra alkalmas területet. Kifejezetten üdülési körzet azonban csak kettő van: a csongrádi Körös-torokban (pontosabban azzal szemben) és a Mártélyi-Holt-Tisza mentén. Itt - erdővel övezve - magán- és közösségi üdülők, vendéglátóhelyek, strandolásra alkalmas partszakaszok vannak. Befogadóképességük 50006000 fő. Ezeken kívül többfelé találunk kisebb üdülőtelepeket, partfürdőket, hobbi kerteket, sporthorgászatra és különböző vízi sportok űzésére alkalmas helyeket. A Tisza Csongrád megyei szakaszán összesen kb. 2500 üdülőépület van, az üdülők és strandok együttes látogatottsága évente megközelíti a 300 000 főt (6. ábra). A látogatók zöme általában a helyi lakosság köréből kerül ki. Idegenforgalmi vonzása csak a csongrádi és a mártélyi üdülőtelepnek, valamint a szegedi partfürdőnek van. Ez időként zsúfoltságot okoz, amit az itteni kempingek enyhítenek. A kapcsolódó mentett oldali létesítmények azért is hasznosak, mert átmeneti megoldást kínálnak