Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Ripert Christian-Tiercelin Jean-Robert-Navrot Catherine-Klimó Erzsébet-Gajárszki Győző-Cadillon Marcel-Termea Lídia-Vermes László: A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása
A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása 45 Az alapvető célkitűzés az, hogy kísérleti úton dolgozzák ki a szennyvízhasznosítás legjobb feltételeit és módszerét elsősorban arra az időszakra, amikor a növényeknek legnagyobb a vízszükséglete. Ilyen körülmények között az optimális telepítési és berendezési vázlat a következő: mindenek előtt szükség van egy olyan hagyományos lakossági szennyvíztisztító telepre, amely viszonylag kis méretű és egész éven át üzemel megszakítás nélkül, továbbá lehetőség van a nyári szennyvízfelesleg erdővel borított területen történő hasznosítására. A hasznosítás a szennyvíz esőszerű öntözésével ill. mikroöntözéssel történik. Cogolin esetében sajnos a szennyvíztisztító telepet a nyári nagyobb szennyvízhozamra méreteztek abban az időszakban, amikor már folytak a kísérletek helyszíni munkálatai és alkalmazásai. Ennek tudható be, hogy az I. táblázatban a cogolini napi 70-80 m szennyvízkezelés csak öntözési célokat szolgál, egyébként a szennyvíztisztító telepen naponta 700-800 m 3 szennyvíz tisztítására kerül sor. Л cogolini különleges (de nem kivételes) esetben a kutatás célja kettős: egyidejűleg keresni a legkisebb szennyvízkezelési költséget a legnagyobb szennyvízhasznosítás mellett. 3. Л talajszűrővel történő szennyvíztisztítás és a felszín alatti vizek szennyeződése A négy szennyvízhasznosító telepen alkalmazott üzemeltetési utasítások, értékelési követelmények és kritériumok különbözőek. Mivel igya kapott eredmények nem hasonlíthatók össze, és nem értékelhető azonos módon a talajszűrő hatása, valamint a felszín alatti vizek elszennyeződésének a kockázata, ezért csak egyszerűen az egyes kísérleti telepeket és eredményeiket mutatjuk be. 3.1. A kecskeméti szennyvízhasznosító telep A 2. ábra a kecskeméti telepen alkalmazott szennyvízhasznosítási folyamatábrát és szervezési blokkdiagramot mutatja be. A telepen évente 300-400 mm vizet juttatnak a szántóföldi növénykultúrákra. Az öntözéshez esőztető berendezéseket használnak. Télen a nyárfák közé telepített árokrendszerbe engedik a szennyvizet, évente 2000-3000 mm-t. Az öntözött terület talaja löszös homok, homok. A beszivárogtatott víz és az öntözött terület alatti talajvíz kémiai jellemzőit összehasonlítva a vízminőségi kategóriákkal megállapítható, hogy a talajszűrés hatása megfelel a magyar szabványok szerinti harmadfokú szennyvíztisztításnak (VITUKI 1989). A kecskeméti szennyvízhasznosító telep helyszíni vizsgálatait liziméterkísérletek egészítették ki. A kutatási területre jellemző talajokkal feltöltött és a füvesített lizimétereket szennyvízzel öntözték. A liziméterekben levő víz minőségét 1 és 2 m mélységből vett vízmintákkal ellenőrizték. A liziméterbe adagolt évi szennyvízoszlop magassága 360 mm volt. A kísérleteket többször megismételték, az. eredményeket statisztikailag feldolgozták és kiértékelték (VITUKI 1987).