Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

4. füzet - Rátky István: Turbulencia az elmélet és a gyakorlat tükrében

412 Rátky Istx'án - SIMPLE algoritmussal oldották meg. A számításokat laboratóriumi mérésekkel hasonlították össze. Párhuzamosan csatlakozó mellékág betorkollásnál a mért és a számított értékek között elfogadható egyezést kaptak. 60°-os betorkollás és hosszabb megvezetés ese­tén a szűkületi részben nagyobb eltérések voltak. Elemezték a vezetőmű hatásait: a fokozatosabb elkeveredést, a vízszint emelő és visszaduzzasztó hatás csökkenését, a másodlagos áramlások csökkenését a főmederben. Megállapították, hogy a fenék­csúsztató feszültségek jól követik a fenéksebesség eloszlását, mely logikus magyaráza­tot adhat a fenékerózióra (10. ábra). Főmeder és hullámtér összetett szelvényében a 3D parabolikus áramlás numeri­kus szimuláció segítségével számításokból és a laboratóriumi mérésekből a fő áram­lási irány sebességét, a másodlagos áramlásokat, a turbulens csúsztatófeszültségeket és a látszólagos csúsztató feszültségeket Kawahara-Tamai (1989) állították elő a víz­mélység, a hullámtéri érdesség a főmeder szélesség változásának függvényében. Főbb megállapításaik: a bemutatott modell széles hidraulikai intervallumban képes számí­tani a főmeder és a hullámtér közötti látszólagos csúsztatófeszültségeket; hullámtéri víz­mélység növekedésével csökken a látszólagos csúsztatófeszültség, főleg a turbulens diffúzió csökkenése miatt; a hullámtéri érdesség növekedésével nő a látszólagos fe­szültség és nagyobb részben a diffúzió; a főmeder szélességének növekedése kismérték­ben hat a látszólagos csúsztatófeszültségekre és a kis változás a másodlagos áramlás advekciójában van. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a környezetvédelmi, vízminőségi igé­nyek növekedésével, olyan jelenségek numerikus szimulációja vált szükségessé, me­lyeket - megfelelő pontossággal - csak turbulens modellekkel lehet megoldani. La­boratóriumi és természetes körülményekre alkalmazott - külföldi - példákat mutattunk be amelyek: elkeveredés, vízbevezetések, vízkivételek; tározók és tavak mellékág 10. ábra. Számított fenék-csúsztatófeszültségek Fig. 10. Calculated bottom shear stresses Bild 10. Errechnete Sohlen-Schubspannungen Fig. 10. Les tensions de glissement calculées du fond

Next

/
Oldalképek
Tartalom