Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
4. füzet - Rátky István: Turbulencia az elmélet és a gyakorlat tükrében
402 Rátky Istx'án Ebből következik az, hogy végtelen széles sík lapon nem keletkezhet másodlagos áramlás. így elfogadható az a feltételezés, hogy széles csatorna középső zónájában a másodlagos áramlás elhanyagolható és közelítőleg érvényes a logaritmikus faltörvény. - a másodlagos áramlás sebességei - ha a közép- vagy középvonali sebességgel vannak normalizálva - a Reynolds-szám növekedésével csökkennek; - a másodlagos áramlás áramvonalára felírt momentumegyenletben a viszkózus kifejezés két nagyságrenddel kisebb, mint a turbulens feszültség kifejezések (kivéve a sarok közelében); - az örvényegyenletben szereplő turbulens normál - és csúsztató feszültségek nagyságrendje azonos, összegüket a nyomásgradiens tag kompenzálja, és ezek eredménye determinálja a másodlagos áramlás t (Ge ssner-Jones 1965); - a másodlagos Reynolds-feszültség (-pu 2 W3) keletkezését döntően a másodlagos sebess éggra diensek (b\J 2jbx2, óUtJóxi stb.) és a primer ^eynotój-feszültségek (щи2 ui и 3) sarokban fellépő torzulása és ezért a primer sebességgradiensek befolyásolják (Perkins 1970). (Később ezen felismerésből születtek meg a közelítő összefüggések.) Az eredmények szintézisét és a máig érvényes megállapításokat Gessner (1973) adta meg. Bizonyította, hogy a turbulens normál feszültségek anizotrópiája nem játszik lényeges szerepet a másodlagos mozgás keletkezésében. Megállapította, hogy az (1) egyenlet mellett azx2 ésx 3 irányra felírt örvényegyenletek tagjainak nagyságrendi elemzése is lényeges a másodlagos áramlások szempontjából. A másodlagos áramlás keletkezésének mechanizmusát a következőképpen látta: - a sarokkörzetben fellépő primer csúsztató feszültségek (-pu\ u 2) (-pu\ И3) keresztirányú gradiensei a főáramlású örvénylést turbulens örvényléssé alakítják át; - a főáramlású örvénylés így keletkezett sarok körzeti hiányát, ebbe a körzetbe irányuló főáram konvekció kompenzálja; - ez a konvekció a másodlagos mozgásban jelenik meg. 5. ábra. Kiöblösödés zárt négyszög szelvénynél Fig. 3. Expansion of cross-section area in closed rectangular channel Bild 3. Ausbuchtung in einem geschlossenen Rechteckprofil Fig. 3. La formation de T extension du profil en travers rectangulaire couvert
