Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
4. füzet - Domokos Miklós: Összesítő vízmérleg és szimulációs rendszermodell
Összesítő vízmérleg és a szimulációs rendszennodell 381 ső lépésben legjobbnak talált néhány terwáltozat közül választanak az EVM nem számszerűsített elemei alapján. A csak számszerűsített elemeket tartalmazó EVM felépítése a következő. Legyen a vízgazdálkodási rendszernek i = 1,2,..., /, terjedjen ki a vizsgálat j — 1,2,... J időegységre és legyen az í'-edik rendszerelemnek a j-edik időegységben összesen к = 1, 2,... К (i, j) elvárása. A rendszer-elemek elvárásainak főbb típusai: - adott folyószakasz vízhozama (vagy vízszintje) haladjon meg egy előírt alsó határértéket bizonyos valószínűséggel (élővízhozam biztosítása) és ne érjen el egy előírt felső határértéket egy másik valószínűséggel (árvízi biztonság); - adott tó vagy tározó, ill. felszín alatti víztartó vízszintje haladjon meg egy előírt alsó határértéket bizonyos valószínűséggel (üdülés, vízisport érdeke, növénytermesztés feltétele), de ne haladjon meg egy előírt felső határértéket bizonyos valószínűséggel (árvízi tározókapacitás fenntartása, tóparti birtokosok érdeke, duzzasztó műtárgyak biztonsága, belvízveszély); - adott vízfolyászakasz, tó vagy tározó ill. felszín alatti víztartó vízminőségét jellemző bizonyos mutatók (pl. oxigénfogyasztás, különböző ionkoncentrációk, keménység, fenol-, olajtartalom) maradjanak tűrhető felső határértékeik alatt bizonyos valószínűséggel; más vízminőségi mutatók (pl. oxigéntelítettség, oldott oxigén) haladják meg előírt küszöbértékeiket bizonyos valószínűséggel; - adott vízhasználó mennyiségi és minőségi határértékkel jellemzett vízigényét elégítsék ki bizonyos valószínűséggel. Az /'-edik rendszer-elem j-edik időszakra vonatkozó &-adik elvárását tehát egy értékpár jellemzi, ahol R^ előírt határérték vízhozam, vízszint, vízminőségi jellemző, ill. annak jele, hogy felső, vagy alsó határértéket adtunk meg és P íj k az a legkisebb valószínűség, amellyel az R^-val adott követelmény érvényesítését elvárjuk. A számszerűsített elemeknek a ;-edik időegységre vonatkozó (kétdimenziós) EVM ezek után a következő alakban írható fel: a táblázat egy-egy oszlopa egy-egy elvárás-típusnak felel meg és minden sorához a vízgazdálkodási rendszer egy-egy eleme tartozik. Az /-edik sor és /:-edik oszlop metszésében lévő mezőbe írt számpár első összetevője a számszerű határértéket, második összetevője a minimális elvárási valószínűséget adja meg. Az EVM-ra elvi példát az I. táblázat mutat be. A mátrix mezőibe írt számpárok első értékei a háromdimenziós mátrix adott j-edik időegységre vonatkozó esete, a második (alsó) értéke pedig valószínűségi küszöbérték természetesen. Az EVM-nak J ilyen szelete, vagyis összesen I. J. K. eleme van. - A gyakorlatban az általános EVM természetesen két-, sőt egydimenzióssá (elvárási vektorrá) is változhat. Az EVM számszerűsíthető részének ilyen felírása azért hasznos, mert áttekinthető alakba rendezi a vízgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott követelményeket, s lehetővé teszi a döntést végző számára, hogy az. egyes tervváltozatoknak - rendszerint a rendszer működését számláló modellezéssel - azonos rendszerben összeállított kielégítési mátrixait rendre összehasonlítva az EVM- 1, végülis kiválassza a legmegfelelőbbnek ítélt tervváltozatot. vagy egy (<%' P'íjk) (> Rijb Píjk) (lb) (la)
