Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

342 Bardóczy Lajos 3. kamra: KJóroxid és koagulálószer adagolás, az elsőt szerves szennyezés, a másodikat savasítási igény esetén. 5. kamra: Szóda, ha a pH 7,3 az alumínium oldhatóságának korlátozására. 7. és 9. kamra: Aktív szénporadagolás hirtelen erős szennyeződés esetén. A vegyszer tárolást és adagolást a központi számítógép vezérli. 1.4. Pelyhesítők - derítők A pelyhesítés és a derítés a víztisztítás elemei, amelyek a lebegő szennyeződést 90%-ban, a zavarosságot okozó anyagokat 99%-ban és a Szajna vizében levő szerves szennyeződésnek kb. 60%-át visszatartják. Öt műtárgy dolgozik ebben a szakaszban, 4 db 150 000 m

3 d

1 és 1 db 200 000 m

3 d 1 egyenkénti teljesítménnyel. Ezek mindegyike két független részére osztott és az előtisztított víz fogadására „belépő akna" szolgál, a pelyhesítő három kamrából áll. A derítők, amelyek feladata a tiszta víz és a pelyhek szétválasztása, hosszanti átfolyású régi derítők, melyek a 60-as években a lassú és gyorsszűrők közti átmenetet képviselték. Az új technológia sok iszapkezelési problémát vetett fel, megoldásukra kísérleteket is végeztek végülis speciális megoldású kotróval és folyamatos iszapeltávolítással oldották meg. 1.5. A derítőiszap kezelése A víz során a derített vízből kiválnak a lebegő és a koagulálószerek által destabilizált kolloid anyagok. A derítőből kikerült iszapok egy közbenső tartályba kerülnek, amelyből szivattyúzással jutnak a két iszapsűrítőbe úgy, hogy a szárazanyag-tartalomra vetítve 2 ezrelék polimerizáló anyagot adagolnak hozzá. Az iszapsűrítők köralakúak, 30 m átmérővel és egyenként 3000 m

3 űrtartalommal, a bennük elérhető szárazanyag-sűrűség 6-8%. A sűrítési tényező értéke átlagban 30, a sűrítőkben az uszadék a pH, és szárazanyag-tartalom ellenőrzés után visszakerül a Szajnába. A 0,1 g m 3-ig koncentrált iszapokat kivonják, 25-30%-ban mésztejjel összekeverik, majd nyomással injektálják a 3 db tömörítő szűrőre. Ezek 12,5 kg m ^h

1 fajlagos teljesítményűek, egyenkénti felületük 75 m

2 és összesített teljesítményük 2800 kg h

1. Ez az ivóvizes iszaptisztítás egyike a legnagyobbaknak a világon. 1.6. Homokszűrés A vízművek homokszűrőinek - az 1985-ben üzembeállított biológiai szűrés szerepük óta - kettős funkciójuk van, egyrészt a derítésnél vissza nem tartott lebegő anyagok (10%) kiszűrése, másrészt a nyersvízben jelenlevő ammónia kivonása az anyagon megtelepedett baktériumok segítségével. A biológiai tisztítás folyamatának megkönnyítése érdekében szükségessé vált néhány új eszköznek a bevezetésére a kritikus periódusok megelőzésére, ilyenek: