Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Erózióveszély kimutatása erdőkben 331 1.2. Az Arc/Info GÍS kialakításának főbb lépései - A feladat konkrét céljának meghatározása. - A feladatban szereplő adatok körének meghatározása. - Az adatok elkülönítése a konkrét célnak megfelelően. Csak azon térbeli műveleteket és geográfiai analíziseket képes a rendszer elvégezni, amelyet a tervezési időszakban megfelelően előkészítettünk, illetve gondoltunk azokra a lehetőségekre amelyek bekövetkezhetnek az elemzés során. - Az adatok rendszerbevitele digitalizálással és adatbáziskezelő rendszer segítségével. A hálózat digitalizálására meglevő térképről, az ADS parancs, a CLEAN vagy a BUILD parancs alkalmazásával. - A felvitt adathalmaz hibáinak kijavítása az RDS vagy az ARCEDIT segítségével. - Az adatbázis adatainak beillesztése a valós környezetbe, azaz áttranszformálás valós koordinátákká a TRANSFORM parancs segítségével. - Térbeli analízis (GIS-műveletek elvégzése). OVERLAY modul és a TABLES alrendszer. - Az eredmények bemutatása táblázatos ill. térképi formában (2. ábra), ARCPLOT modul (ESRI1991). 2. Kiváltó- és befolyásoló tényezők bemutatása Az erdőterületeken kialakuló erózió befolyásoló tényezőit a következő főbb osztályokba soroltuk (3. ábra), (Stefanovics 1964), 2.1. Kiváltó tényezők Az éghajlati paraméterek (3. ábra) különböző meteorológiai elemei közül (hőmérséklet, szél, csapadék, párolgás, hójellemzők, napfénytartam) az erdőterületeken is, csakúgy mint más növény által borított területen, a csapadék gyakorolja a döntő hatást. Ezen hidrometeorológiai adatok tárolása során a GIS szokásos statikus adatbázisa nem alkalmazható, hiszen egy mérőhelyi törzsadathoz csapadékadatokat figyelembevéve akár százéves adatsor is tartozhat, így dinamikus tárolási módszert kell kidolgozni. Eljárásunk során az észlelt adatok egy, a törzsadatokétól külön adatbázisba kerülnek úgy, hogy a kapcsolatot a törzsadatbázissal megtartsák. Az adatbázis lekérdezésesorán tetszőleges időintervallumú idősor jelölhető ki, amelyet azután pl. szintvonalak szerkesztéséhez használhatunk fel. A csapadékparaméterek közül elsősorban az eső intenzitásának (/, mm/h) és időtartamának (/p, h) van hatása az erózióra. A csapadékviszonyok hatása módosul fagyott talaj és hó esetén, a téli időszak végén az olvadáskor bekövetkező talajpusztulás a felhalmozódott hó mennyiségétől és az olvadás ütemétől függ. A földfelszíni jellemzők (3. ábra) hatását mutatja be az ún. reliefenergia térkép (4. ábra), amely az egységnyi területen található legnagyobb magasságkülönbségeket tünteti fel (Láng-Vass 1953).