Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A belvízkárok további mérsékléséhez szükséges intézkedések a kiskörei-tározó hatásterületén

32 Csipai I., Domokos M., Jóna Z. és Kört\'élyi K

. sének és az üzemi csatornahálózat kellő jókarbahelyezésének az elhúzódását - ugyanis olyan hibának kell minősítenünk, amely elsősorban adott tápot a vízlépcsővel kapcsolatos panaszoknak, hozzátéve, hogy a valóban megalapozott panaszok egy részét éppen a panaszosok mulasztása (pl. az üzemi csatornahálózat fenntartásának elhanyagolásával) okozta. 1. A Kiskörei-tározó hatásterületei A tározó tágabb értelmezésű hatásterületén belül megkülönböztetjük annak szorosabb értelmezésű - más szóval: közvetlen - hatásterületét. A tágabban értelmezett hatásterület határa - a főműfejlesztésekhez is alkalmazkodva - a Tisza bal partján nagyjából követi a vízválasztókat, vagyis az öblözeti, részöblözeti határokat, a Tisza jobb partján pedig egybeesik a budapest-miskolci vasútvonallal, mint mesterséges határvonallal. Előző tanulmányunkban (Csipai etal. 1991) ezen a tágabban értelmezett hatásterületen belül kiválasztott reprezentatív belvízöblözeteket vizsgáltunk, amelyek a TT VÍZIG és a KTV VÍZIG esetében teljesen, az ÉM VÍZIG esetében csak részben fedték le a teljes belvizes hatásterületeket. E tágabban értelmezett hatásterületről és benne a reprezentatív öblözeteknek VÍZIG-enkénti kiterjedéséről, a jelenlegi DV = 89,00 m A.f. duzzasztási szint mellett, az I. táblázat tájékoztat. Az ún. közvetlen hatásterületen - az árvízi hatások következtében - már a Kisköreitározó létesítése előtt is jóval nagyobb volt a belvíz veszélye, amelyet a tározó kisebb-nagyobb mértékben kimutatható belvízi hatása esetleg még tovább növelhet. A talajvizes szakvélemény (VITUKI1989) szerint ide sorolható az árvízvédelmi töltésen kívüli átlagosan 2 km széles területsáv, amely pl. a TT VÍZIG működési területén gyakorlatilag a töltés és a vele közel párhuzamosan haladó főcsatornák közötti területet jelenti. 2. Javaslat a belvízkárok mérsékléséhez szükséges további intézkedésekre A Kiskörei-tározó hatásterületén, véleményünk szerint a - nagyobb részben az eredeti természeti adottságok, részben pedig a tározó létrejötte következtében jelentkező - belvízkárok további jelentős mérséklése érdekében szükséges intézkedéseket lényegében már az eredeti fejlesztési tervek is tartalmazták. A belvizekkel kapcsolatos valóságos problémák - előző tanulmányunk két időszakot öszehasonlító vizsgálatának eredménye szerint - a közvéleményt egyoldalúan befolyásoló ellenpropaganda szerinti problémáknak csak igen kis hányadát alkothatják. Az utóbbiak jelentkezését főleg az tette lehetővé, hogy az eredeti tervben a hatásterületre előirányzott intézkedések nem minden vonatkozásban a látványos nagyberuházáshoz igazodó ütemben, hanem ahhoz viszonyítva késlekedve, ill. néhol hiányosan valósultak meg. Ehhez járul, hogy az üzemelési tapasztalatok alapján bizonyos vonatkozásokban - elsősorban a szivárgócsatorna tekintetében - az eredeti tervhez képest módosításokat lenne célszerű alkalmazni. A továbbiakban, a tágabban és a szorosabban értelmezett hatásterületre - továbbá a jelenlegi és az esetleges távlati duzzasztási vízszintre - vonatkozóan, összefogla-