Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
3. füzet - Vörösmarty, C. J.-Moore, B. (III.): Osztott paraméterű vízmérleg és folyami transzportmodellek a globális éghajlatváltozások vizsgálatához
Osztott paraméterű vízmérleg és folyami transzport modellek .. 315 Például a műholdas, passzív mikrohullámú szenzorok alkalmazása a már szélesebb körben alkalmazott látható és infravörös tartományban működő érzékelőkkel (pl. az AVHRR - advanced very high resolution radiometer - fejlett nagyfelbontású radiométer) együtt olyan vegetációs állapot indexszel, talajnedvesség és vízforgalom adatokkal szolgálhatnak, amelyek a vizsgálatunkhoz szükséges területi felbontásban megfelelő kiinduló információt jelentenek (Tucker-Townshend-Goff 1986, Choudhury 1988, Choudhury-Golus 1988). Az aktív mikrohullámú módszerek felhasználhatók az árvízi elöntések kiterjedésének és tartósságának detektálására ( Hofferet al. 1986, Imhoffet al. 1987). A radaros magasságmérés lehetővé teszi globális adatbázisok kialakítását nagyfelbontású digitális topográfiai és meder adatokból (NASA 1988), ami a jelenleg meglevő durvább vertikális felbontású globális adatbázisok finomításához vezethet (NCAR/NAVY 1984). Az a különleges műszeregyüttes, amelyet a NASA az EOS (NASA/EOS 1984) műholdjaihoz tervez, soha nem látott lehetőségeket teremt a kontinens léptékű hidrológiai vizsgálatokhoz. A kontinentális léptékű vízmérleg és vízszállítás modellek ezen kezdeményezés részeit jelentik. A hidrológiai modellhez kapcsolódóan lehet majd modellezni a széndioxid, a tápanyag és a hordalék forgalmat. Az együttes rendszer félig mechanikus eszközként fog szolgálni a kontinensekről a világóceánba érkező anyagtranszport vizsgálatához. Ezzel lehetőség nyílik a folyami víz- és anyaghozamokra jelenleg meglévő becslések finomítására. Ezzel a komplex modellel betekintést kaphatunk a nagy folyórendszerek változásai és az éghajlat közötti összefüggések rendszerébe. A modellek eszközéül szolgálhatnak az éghajlati és földhasználati változások nagy folyók anyagtranszportjára gyakorolt hatásának mennyiségi számbavételére. IRODALOM Adis, ].: Seasonal igapó-forests of Central Amazonian blackwater rivers and their terrestrial arthropod fauna. In the Amazon: Limnology and Landscape Ecology, edited by Harald Sioli, W. Junk, Boston, Mass., 1984. Akima, //.: A method of bivariate interpolation and smooth surface filtering for irregularly-distributed data points. ACM Trans. Math. Software, 4(2), 1976. Choudhury, B. J.: Relating Nimbus-7 37 GHz data to global land-surface evaporation, primary productivity and the atmospheric СОг concentration. Int. J. Remote Sens., 9(1) 1988. Choudhury, B. J.-Golus, R. E.: Estimating soil wetness using satellite data. Int. J. Remote Sens., 9(7), 1988. Elder, J. F.: Nitrogen and phosphorus speciation and flux in a large Florida river wetland system. Water Resour. Res. 21(5), 1985. Feamside, P. M.: Human carrying capacity of the Brazilian rainforest. Columbia University Press, New York, 1986. Fischer, T. R: N and P recycling in an Amazon River floodplain lake. Paper presented at Symposium on Freshwater Wetlands and Wildlife, Univ. of Ga., Charleston, S. C. 1986. FAO/CSRC (Food and Agriculture Organization/Complex Systems Research Center): Soil map of the world. 1:5 ООО 000, 1/20 digitization. UNESCO, Paris, and Univ. of N. H., Durham, 1974. Gentry, A. H.-Lopez Parodi, ].: Deforestation and increased flooding of the upper Amazon. Science, 210, Í980. Goodison, В. E. (Ed.): Hydrological applications of remote sensing and remote data transmission. IAHS, Canada, Montreal, Ontario, 1985. Goulding, M.: Forest fishes of the Amazon, in Key Environments: Amazonia. Edited by G. T. Prance and Т. E. Ixivejoy, Pergamon, New York, 1985.
