Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Vörösmarty, C. J.-Moore, B. (III.): Osztott paraméterű vízmérleg és folyami transzportmodellek a globális éghajlatváltozások vizsgálatához

Vízügyi Közlemények, LXXIV. évfolyam 1992. évi 3. füzet OSZTOTT PARAMÉTERŰ VÍZMÉRLEG ÉS FOLYAMI TRANSZPORTMODELLEK A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATÁHOZ DR. CHARLES J. VÖRÖSMARTY és DR. BERRIEN MOORE A víz körforgásának az egész Földre kiterjedő egységes vizsgálatának fontossá­gára már többször felhívták a figyelmet. (Például az UNESCO Hidrológiai Decenni­um 1965, illetve a Nemzetközi Hidrológiai Program 1975, a Nemzetközi Geoszféra­Bioszféra Program 1988, vagy a NASA Geo-rendszerek Tudományos Bizottsága 1988). Egyre növekvő számban találkozhatunk olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnak, hogy a globális változások okai az emberi beavatkozásokban is keresendők. A szükséges műszerezettség és a rendelkezésre álló adatbázisok fejlődésével a hidrológiai kutatások közelítenének ahhoz a szinthez, amikor nagy térségekre kiterje­dően részleteiben is nyomonkövethető a hidrológiai ciklus. Megfelelő tudományos eszközökre van szükség arra, hogy azok felhasználásával az észlelt adatokat elemezve érthetőbbé váljon a víz szerepe a geoszféra-bioszféra változásaiban. Kutatásaink távolabbi célja a nagy biokémia körfolyamatok globális vizsgálata volt. Л szárazföldek ökológiai rendszereiben a tápanyag és a széndioxid forgalom mennyiségi mu­tatóit kívánjuk meghatározni, a felszín, az édesvízi ökológiai rendszerek és a légkör közötti kölcsönhatásokkal együtt (Moore et al. 1989). Az általános célkitűzések eléréséhez nagyban hozzájárulhatnak azok a kutatások, amelyek az adott folyamatok elemzését segítő modellek kifejlesztését célozzák. 1. A modell kialakítása Egy átfogó, a víz- és az anyagforgalmat leíró vízgyűjtőmodellt állítottunk fel. E mo­dell hidrológiai része az 1. ábrán látható vízmérlegmodellből (WBM) és vízszállítás­modellből (WTM) áll. Mindkét modell földrajzi fokhálózat szerint meghatározott 1/2° x 1/2° (szélesség x hosszúság) méretű területelemekből álló rácshálózatra épül. A vízmérleg-modell külön-külön veszi figyelembe az egyes területelemeket és a ren­delkezésre álló természetföldrajzi adatok felhasználásával számítja a talajnedvesség, az evapotranszspiráció és a lefolyás havonkénti értékeit ezekre a területelemekre. A talajnedvesség és az evapotranszspiráció értékeken keresztül kapcsolódnak a vízmér­leg számítások a szárazföldi ökoszisztéma-modellhez (ТЕМ) és a nyomokban előfordu­ló gázok modelljéhez (TGM). A vízszállításmodell az egyes területelemeket egy víz­gyűjtő topológia meghatározásával kapcsolja össze egységes egésszé. A szimuláció eredményeképpen a vízmérlegmodell szolgáltatta lefolyási értékek transzformálásá­val kapjuk meg a havi vízhozamok becsült értékeit. A kézirat érkezett: 1991. X. 8. Dr. Charles J. Vörösmarty rendszerszervező mérnök, a New Hampshire-i egyetem tanára. Dr. Ilerrien (Itt) Moore matematikus, tanár, a Föld, légkör és Űrkutatási Intézet igazgatója. A tanulmányt angol eredetiből Bálint Gábor oki. hidrológus mérnök fordította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom