Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
3. füzet - Führer Ernő: Intercepció meghatározása bükk, kocsánytalan tölgy és lucfenyő erdőben
282 Führer Ernő rologtat. Ez a megfogalmazás azonban nem a legpontosabb, mert feltételezi, hogy az intercepciónál csak veszteségek lépnek fel. A német szabványügyi hivatal által kiadott „Hidrológia" című kötetben (NAW 1979) az intercepció olyan folyamat, melyben a csapadékot a növényzet felülete felfogja és tárolja. Ebben a definícióban tehát kifejezésre jutnak az erdő csapadékvisszatartásánál (intercepció) nem csak a veszteséghez vezető evaporációs és szublimációs, hanem a nyereséghez vezető kondenzációs és szublimációs folyamatok is. Az utóbbival kapcsolatban meg kell említenünk az úgynevezett kiválás útján keletkezett csapadékformákat, a párát és a dért, valamint a páratelt levegőből kicsapódás útján keletkező ködöt és zúzmarát. Ezek bizonyos termőhelyeken, erdészeti klímaosztályok szerint a gyertyános-tölgyes- és bükkös klímában az erdő számára nyereségként, tehát vízbevételi forrásként jelentkeznek. A magyarországi értelmezés szerint (ICID 1980) „intercepció, vízfelfogás: az a folyamat, melynek során a csapadék a fák levélzetén, gallyain, ágain, a bokrokon és egyéb növényzeten maradva párolgás útján anélkül vész el, hogy elérné a talajfelszínt vagy a felszín alatti rétegeket. Az ilymódon elpárolgó víztömeg is intercepció." 1.1. A koronatér csapadékmegoszlása Az erdő csapadékmegosztó hatását a legegyszerűbben a P = (Prt + P M) + E s u,(mm) (1) összefüggéssel fejezhetjük ki, ahol P-a szabadterületen lehullott csapadék (mm); P aí - a fák lombozatán áthullott csapadék (mm); Р а 1 - a fák törzsén lefolyó csapadék (mm); és £ s u - a fák lombozatáról elpárolgó csapadék, intercepció (mm). Az (1) összefüggés előnye, hogy P, P a\ és Р я 1 közvetlen mérhető és így az intercepció mérési adatokból meghatározható. Az (1) összefüggés hátránya, hogy -az intercepciót nem folyamatában határozza meg, azaz a csapadék lombozaton való tározódás időbeni változását nem követi; csak egy „végállapotot" fejez ki: amikor a korona-, és fatörzs-térben már nincs csapadékvíz; - figyelmen kívül hagyja a kiválás és kicsapódás útján, továbbá a hócsapadékból „kifésülés" útján keletkezett többletcsapadékot. A fák lombozatán és törzsén átjutó összes csapadékot, az ún. „állományi"csapadékot a Л ..О. = P-M + (mm) (2) összefüggés adja. 1.1.1. Az állományi csapadékot, ill. intercepciót befolyásoló tényezők Az állományi csapadék nagyságát, valamint térbeli és időbeli eloszlását a szabadtéri csapadék tulajdonságain kívül a domborzat, a termőhely és a faállomány jellemzői is befolyásolják. A klimatikus tényezők közül a legfontosabbak: - a szabadtéri csapadék formája, nagysága , intenzitása és időbeli eloszlása, - az energiaháztartás (sugárzási energia, a levegő hőháztartása), - a levegő páratartalma és
