Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Illés L.-Jeczkó J.: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata

270 Illés L. és Jeczkó J. en a trendek irányai továbbra is azonosak, de mértékük markáns és egyértelmű különbségeket mutat. Tiszabecs térségében a vízszintsüllyedés mértéke 1971-90. évek között 63,8 mm a

1, Tivadarnál 223, a még vizsgált két alsóbb szelvényben 12,5 illetve 5,0 mm a"

1A legkisebb havi középvízállásadatok adatsora (2. ábra) lényegében ugyanezt a képet mutatja, vagyis a Tiszabecsnél megfigyelt 1971 és utáni adatsor trendje ebben az esetben is jelentősen felülmúlja a többi szelvény hasonló értékeit. 3.1. Ok-okozati összefüggések vizsgálati eredményei 3.1.1. A csapadékmennyiség és a kisvizek kapcsolata. A kisvízi vízjárásra nyilvánvalóan hatással levő éves csapadékösszegek trendje alapvetően megegyezik a kisvízi vízállásjellemzők trendjének alakulásával (3. ábra) vagyis az 1971. évet megelőző időszakban kismértékben pozitív (+ 10,1 mm a

1), az azt követő időszakban nagyobb mértékben negatív (-17,2 mm a

1). P(mm) 3. ábra. A csapadékviszonyok alakulása a Felső-Tisza vízgyűjtőjén Fig. 3. Precipitation conditions on the drainage basin of the Upper Tisza River Bild 3. Niederschlagsverhältnisse im Einzugsgebiet der Oberen Theiß Рис. 3. Изменение осадков в водосборе Верхней- Тисы Levonható tehát az az előzetes következtetés, hogy a Tiszabecs-Tivadar közötti Felső-Tisza-szakaszon a kisvízi vízjárást a csapadékviszonyok alakulásán kívül más tényezők is befolyásolhatták, ugyanis a csapadékszegénység legfeljebb olyan vízjárást okozhatott volna, mint amilyen az alsóbb szelvényekre volt jellemző. 3.1.2. A mederváltozások hatása a kisvizekre. A Tiszán Tiszabecsnél 1974-90 között végzett vízhozammérések keresztszelvény felvételei alapján néhány kiválasztott évben megszerkesztettük az adott év átlagos kisvízi keresztszelvényét (10-15 mérésből). Ezzel egyrészt a véletlen jellegű mérési hibákat lényegében kiszűrtük, másrészt az olyan éven belüli kisebb változásokat figyelmen kívül hagytuk, amelyek az esetleges téves következtetések levonását okozhatták volna. A feldolgozás eredménye (4. ábra) egyértelműen azt mutatja, hogy 1974-85 között a medersüllyedés, 1985-90 között a meder emelkedése volt a meghatározó folya-