Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Az 1940-42. évi katasztrofális belvízjárás emlékezete (Szászhelyi Pál és Papp Ferenc hozzászólásával)

248 Pálfai Imre 2. Hidrológiai értékelés Az 1940-42. évi katasztrofális belvízjárás óta eltelt fél évszázad alatt - az elöntési adatok tanúsága szerint (OVH 1984, Pálfai 1988) - hasonlóan súlyos belvízi helyzet nem alakult ki. Kérdés azonban, hogy ez a kedvezőbb időjárásnak, vagy a közben végrehajtott vízrendezési munkálatoknak és a hatékonyabb belvízvédekezésnek köszönhető-e? A választ a belvízképződésben szerepet játszó főbb hidrológiai tényezők hoszszabb időszakot átölelő összehasonlításával adhatjuk meg. Az 1940-42. évi belvizeket előidéző időjárás rendkívüliségét már a korabeli vizsgálatok is föltárták. Lászlóffy (1941) rámutat arra, hogy a téli-tavaszi belvíz szempontjából a bő csapadék és a nagy hideg együttes jelentkezése a legveszedelmesebb. Száz esztendő téli félévi csapadékösszegei és január-márciusi középhőmérsékletei alapján megállapítja, hogy e két tényezőnek az 1939/40. télihez hasonló kedvezőtlen egybeesése korábban nem fordult elő. Különös jelentősége volt annak, hogy a csapadék zöme hó formájában hullott le. A hóvastagság Nyíregyházán 0,64 métert, Debrecenben 0,76 métert ért el (Kéri 1952). A legnagyobb hóvastagság területi eloszlását a 6. ábrán mutatjuk be. 1940. március közepén a hóolvadás a hirtelen fölmelegedés következtében páratlanul gyorsan köszöntött be, a rendkívül mélyen, helyenként 0,8 méternél is mélyebben átfagyott talaj (7. ábra) viszont csak egy bő hét múlva engedett föl, ezért a hóban tárolt - mintegy 100 mm csapadéknak megfelelő - hatalmas víztömeg, melyet 20 mm-nyi eső tovább növelt, néhány nap alatt „tengerré" változtatta az Alföldet. Nemcsak az 1939/40-es tél, hanem az 1940. évi nyár is bővelkedett csapadékban. Az 1940. félévi összeg szinte mindenütt több volt 400 mm-nél (8. ábra). Különösen sok eső hullott a Tiszántúl keleti felén: Sarkadon 587 mm-t, Tiszabecsen 598 mm-t, Nagykálóban 632 mm-t, Komádiban 732 mm-t mértek (Hajóssy-Kakas-Kéri 1975), 6. ábra. A legnagyobb hóvastagság az Alföldön, 1939/40 telén Fig. 6. The deepest snow in the great plains Alföld in the winter of 1939/40 Bild 6. Die größte Schneedicke in der Großen Tiefebene im Winter 1939/40 Fig. 6. L'épaisseur такипак du convert de neige de l'hiver 1939/40 de la Grande Plaine Hongroise