Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A I)una jobb parti töltésének szakadása 233 jelentett volna veszélyt a gáttestre. Jelen esetben azonban erre már nem kerülhetett sor, mert a gáttest alatt a vízzárónak tekinthető iszapos homokliszt rétegek közt ott volt az alacsony egyenlőtlenségi együtthatójú, vízzel telített 0,8 m vastag homoklisztes homokréteg. A nyomásváltozás hatására с gátszelvény alatti réteg folyós állapotba került, ezért elvesztette korábbi egyensúlyi állapotát, s mint víznél nagyobb fajsúlyú folyadék bezúdulhatott a feltörés által kialakított kráterbe, mivel ott jó néhány méter vízoszlop magassággal kisebb volt a víznyomás. A gát alól szinte pillanatok alatt kiszaladó réteg miatt lesüppedő gáttest már nem viselhette el a ránehezedő nyomást és így rövid idő alatt átázott és elmosódott. A tönkremenetel gyorsaságát, hirtelenségét tehát a folyós állapotba kerülő homokréteg egyensúlyvesztése okozta. 3. Л levonható következtetések A folyamat ismeretében meghatározhatók a gyors buzgár kialakulásának feltételei. Az ehhez szükséges körülmények általában jól körbehatárolhatók, és ekkor lehetőség nyílik a hirtelen tönkremenetel elleni eredményes védekezésre. A hirtelen törés feltételei négy pontba sorolhatók: Folyósodásra hajlamos talajréteg jelenléte. Szakirodalomból jól ismert, hogy a meredek szemeloszlású, laza településű finom homok v. homokliszt D m = 0,1-0,2 mm mértékadó szemnagysággal, kis egyenlőtlenségi együtthatóval (Л/ =1—3) árulja el a hajlamot. (Egyébként minden szemcsés réteg folyóssá tehető, de a paraméterek megközelítésével a hajlam igen erős.) A folyósodást kiváltó hatás nélkül maga a hajlam kevés. Ez a hatás pl. a hirtelen nyomásváltoztatással érhető el. A talajszemcsék érintkezési pontjain átadódó erőt a felhajtó erő lecsökkenti és a homokszemcséknek viszonylag nagy a felülete, ezért a hirtelen nyomásváltozással megindulú vízáramlás a homokszemcsék tömeges elmozdulását idézi elő, amennyiben a nyomáskülönbség tartós. Ez a vízvezető rétegben kialakuló tartós nyomáskülönbség a következő feltétel. Az így létrejövő áramlás sebessége arányos a nyomáskülönbség nagyságával. A negyedik feltétel, hogy akadálytalan legyen az áramlás, ne gátolja semmi a nagyobb tömegű talaj-víz keverék szabad elmozdulását. A gyors tönkremenetelhez mind a négy feltétel szükséges, illetve bármelyik hiánya megakadályozhatja ezt. A szükséges fizikai feltételek ismeretében tehát megvizsgálható, hogy mely feltételeket lehetne kiiktatni az eredményes védekezéshez a megelőzés érdekében: -A folyósodásra hajlamos talajréteg jelenléte adottság, ez vagy van, vagy nincs. Az adottság nem szüntethető meg. -A folyósodást kiváltó hatás eddigi ismereteink szerint a vízzáró fedőréteg áttöréséből származó nyomásváltozás. A feltöltésre vonatkozó hajlam annál erősebb, minél nagyobb a vízszállító képessége a vízzáró réteg alatti talajoknak. Ez az ok gyakorlatilag kiiktatható volna a vízzáró réteg leterhelésével, vagy a vízzáró rétegre alulról felfelé ható víznyomás megszüntetésével, illetve csökkentésével az alsó vízvezető réteget megcsapoló szivárgók beépítésével.
