Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügy i Közlemények, LXX1V. évfolyam 1992. évi 2. füzei RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön A DUNA JOBB PARTI TÖLTÉSÉNEK SZAKADÁSA GÁL DÉNES A Duna jobb parti töltése a Szentendrei-szigeten 1991. augusztus 8-án a hajnali órákban átszakadt. A szakadásból kiáramló víz a 8 + 150 tkm szelvénynél - az árvédelmi központtól mintegy 500 m-re - 38 m hosszban mosta el az árvédelmi töltést. A szakasz mentett oldali sávját az áttörés előtt 4 órával száraznak találta az ellenőrzés, semmiféle szivárgás, de még átnedvesedés, talajpuhulás sem volt észlelhető. Állóvizű, hordalékmentes tocsogókat a bekövetkezendő szakadástól néhány 100 m-re észleltek csupán az ezt megelőző napokban. Л gátszakadást a tiszta, szélcsendes éjszakában éjfél után nem sokkal, hallható morajlás adta hírül. Az azonnal kiküldött felderítő járőr már a teljes áttörést észlelte. Л törés tehát előjelként értelmezhető előzmények nélkül következett be. A 4 m koronaszélességű, 3,4 m magas gáttestet csak 2,1 m-es vízoszlop nyomás terhelte az árhullám tetőzés körüli időszakában, mikor bekövetkezett a szakadás. A töltés környezete fűvel borított, a gáttesttel párhuzamosan húzódó erdősáv a víz felőli oldalon 3-4 m-re, a mentett oldalon 12-15 m-re közelítette meg a rézsűlábat (1. ábra). Az átszakadás helyén már kőszórás látható. A területre vonatkozó talajmechanikai és mérnökgeofizikai vizsgálatok szerint a jellemző rétegződést a 25-30 m mélységben levő palás agyag felett az. Ős-Duna alakította ki; először a nagyobb szemcséjű kavics, homokos kavics lerakódásokkal, majd később a finomabb szemcséjű homok és iszap rétegekkel. Erre kerültek a jelenlegi felszínközeli eolitikus folyóvízi képződmények szintén finomszemcsés és átmeneti talajokkal. A Szentendrei-sziget jelenlegi felszínét szélfútta homokbuckák adják. 1. A buzgáros talajtörések elmélete Alapvető fontosságú a gáttestek tönkremenetelének vizsgálatánál a gátszakadás folyamatának kiteljesedéséhez szükséges idő, valamint a baj észlelésétől a védekezés kezdetéig szükségszerűen eltelő időtartam vizsgálata (Szilvássy 1967, VITUKI 1974, Szepessy 1983). Eredményes árvédckezésről nyilván csak akkor beszélhetünk, ha a bekövetkezendő szakadásnak időben volt előjele, tehát a védelem gyenge pontja időben megmutatkozott. Л kézirat érkezett: 1992. V. 11. Gál Dénes oki. mérnök, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (Kl V, Budapest) főmunkatársa. A tanulmány szerzője a KHVM által kijelölt Szakértői Bizottság tagja volt és társszakértőjével Lazányi Istvánnal (BME Geotechnikai tanszékének egyetemi docense) együtt a külön-külön készített szakvélemény lényegében hasonló okokat tár fel a gátszakadás körülményeit illetően.