Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla: A vízügyi államigazgatás szervezete és tevékenysége Németországban

Víz és Környezel Nemzetközi Konferencia 221 A víz gazdasági értékének múltbeli elhanyagolása a készletek pazarló és környezet­károsító használatát eredményezte. A vízzel, mint gazdasági tényezővel történő gaz­dálkodás a hatékony és méltányos használat, továbbá a vízkészletek megőrzése és vé­delem ösztönzésének fontos módja. Intézkedési terv A fenti négy alapelvből kiindulva a Konferencia résztvevői ajánlásokat dolgoz­tak ki, amelyek az egyes országok számára lehetővé teszik vízkészlet-problémáik megoldásának teljességre törekvő megközelítését. A dublini ajánlások megvalósítá­sának várható előnyeit az alábbiak részletezik. A nyomorúság enyhítése és a közegészségügyi helyzet javítása A kilencvenes évek elején a világ lakosságának több, mint egynegyede még min­dig nem rendelkezik alapvető emberi igényeinek kielégítéséhez elegendő élelmi­szerrel, egészséges ivóvízzel és a szennyvizek higiéniailag megfelelő elhelyezésének lehetőségével. A Konferencia intézkedési terve a vízkészletek hasznosítása és a víz­gazdálkodás terén prioritást biztosít az élelem- és vízellátás, valamint a csatornázás felgyorsításának az ezekben a szolgáltatásokban még nem részesülő milliók számára. Védelem a természeti katasztrófák ellen A számos esetben adathiánnyal párosuló felkészületlenség miatt az aszályok és árvizek hatalmas károkat okoznak emberi életekben, életmódban és gazdasági vesz­teségben egyaránt. 1960 és 1990 között az aszályokat és árvizeket is magukban foglaló természeti katasztrófák által okozott károk megháromszorozódtak. Egyes fejlődő or­szágokban a fejlődést évekre visszaveti az alapadatok gyűjtéséhez és a katasztrófákra való felkészüléshez szükséges beruházások elmulasztása. Az előrejelzett éghajlatvál­tozás és a tengerek szintjének emelkedése egyesek számára fokozott veszélyt fog je­lenteni, ugyanakkor a jelenlegi vízkészletek látszólagos biztonságát is fenyegetheti. Az árvizek és aszályok által emberéletben és vagyonban okozott károkat a Dub­lini Konferencia Jelentésében ajánlott felkészülési rendszabályok jelentős mértékben csökkenthetik. Víztakarékosság és víz-újrahasználat A jelenlegi vízhasználati szokások felesleges pazarlással járnak. A mezőgazda­ság, az ipar és az ivóvízellátás területén jelentős mennyiségű víz takarítható meg. A világ vízkivételeinek kereken 80%-a öntözési célokat szolgál. Számos öntöző­rendszerben a vízkivétel és a növény közötti úton a vízveszteség 60%-ot is elérhet. Hatékonyabb öntözési módok révén jelentős mennyiségű édesvíz takarítható meg. A visszaforgatás számos ipari vízhasználó fogyasztását 50%-kal, vagy annál na­gyobb mértékben is csökkentheti, amihez a csökkentett szennyezés járulékos előny­ként jelentkezik. A „szennyező fizet"-elv alkalmazása és az ésszerű vízdíjak ösztönöz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom