Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla: A vízügyi államigazgatás szervezete és tevékenysége Németországban

Víz és Környezel Nemzetközi Konferencia 221 A víz gazdasági értékének múltbeli elhanyagolása a készletek pazarló és környezetkárosító használatát eredményezte. A vízzel, mint gazdasági tényezővel történő gazdálkodás a hatékony és méltányos használat, továbbá a vízkészletek megőrzése és védelem ösztönzésének fontos módja. Intézkedési terv A fenti négy alapelvből kiindulva a Konferencia résztvevői ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek az egyes országok számára lehetővé teszik vízkészlet-problémáik megoldásának teljességre törekvő megközelítését. A dublini ajánlások megvalósításának várható előnyeit az alábbiak részletezik. A nyomorúság enyhítése és a közegészségügyi helyzet javítása A kilencvenes évek elején a világ lakosságának több, mint egynegyede még mindig nem rendelkezik alapvető emberi igényeinek kielégítéséhez elegendő élelmiszerrel, egészséges ivóvízzel és a szennyvizek higiéniailag megfelelő elhelyezésének lehetőségével. A Konferencia intézkedési terve a vízkészletek hasznosítása és a vízgazdálkodás terén prioritást biztosít az élelem- és vízellátás, valamint a csatornázás felgyorsításának az ezekben a szolgáltatásokban még nem részesülő milliók számára. Védelem a természeti katasztrófák ellen A számos esetben adathiánnyal párosuló felkészületlenség miatt az aszályok és árvizek hatalmas károkat okoznak emberi életekben, életmódban és gazdasági veszteségben egyaránt. 1960 és 1990 között az aszályokat és árvizeket is magukban foglaló természeti katasztrófák által okozott károk megháromszorozódtak. Egyes fejlődő országokban a fejlődést évekre visszaveti az alapadatok gyűjtéséhez és a katasztrófákra való felkészüléshez szükséges beruházások elmulasztása. Az előrejelzett éghajlatváltozás és a tengerek szintjének emelkedése egyesek számára fokozott veszélyt fog jelenteni, ugyanakkor a jelenlegi vízkészletek látszólagos biztonságát is fenyegetheti. Az árvizek és aszályok által emberéletben és vagyonban okozott károkat a Dublini Konferencia Jelentésében ajánlott felkészülési rendszabályok jelentős mértékben csökkenthetik. Víztakarékosság és víz-újrahasználat A jelenlegi vízhasználati szokások felesleges pazarlással járnak. A mezőgazdaság, az ipar és az ivóvízellátás területén jelentős mennyiségű víz takarítható meg. A világ vízkivételeinek kereken 80%-a öntözési célokat szolgál. Számos öntözőrendszerben a vízkivétel és a növény közötti úton a vízveszteség 60%-ot is elérhet. Hatékonyabb öntözési módok révén jelentős mennyiségű édesvíz takarítható meg. A visszaforgatás számos ipari vízhasználó fogyasztását 50%-kal, vagy annál nagyobb mértékben is csökkentheti, amihez a csökkentett szennyezés járulékos előnyként jelentkezik. A „szennyező fizet"-elv alkalmazása és az ésszerű vízdíjak ösztönöz-