Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
2. füzet - Domokos Miklós: A statikus összesítő vízgazdálkodási mérleg számítása időben ingadozó vízigény esetén
184 Domokos Miklós - A különböző vízkorlátozási mutatók, definícióik felhasználásával, közvetlenül a vízkészlet- és vízigény idősorokból is meghatározhatók E példában a kiszámítás célja az egyéb módszerekkel kapott eredmények ellenőrzésére használható д és X értékek meghatározása. A gyakorlatban előforduló, általában lényegesen hosszabb és szeszélyesebb ingadozó időfüggvények esetében ez a módszer kézi számolásra - nagy munkaigénye miatt - nem alkalmas. Egyszerűsége miatt azonban gépi számolás esetében általában ez a leghasználhatóbb módszer. - A h (x, y) együttes relatív gyakorisági függvény helyett - gyakorlati okokból a h()(x, y) = .v h(x, y) együttes gyakorisági függvényt használtuk. A példabeli adatok kis száma miatt a ho(x, y) függvényt - a gyakorlatban általánosabb esetet jellemző (6) szerinti értelmezéstől eltérően - ezúttal nem mezőkhöz, hanem diszkrét (7, K) pontokhoz tartozó ajk gyakorisági értékek halmazaként állítottuk elő. A vízkorlátozási mutatóknak e módszerrel való kiszámítását itt csak a teljesség és a összevethetőség kedvéért mutattuk be, hiszen ilyen egyszerű példa - főleg pedig ilyen egyértelmű I(K) kapcsolat - esetében feleslegesen bonyolulttá teszi a számolást. Ugyanakkor a gyakorlatban tömegesen előforduló esetekben, - amelyekben a vízkészlet és vízigény együttjárása sztochasztikus, tehát célszerűen a h 0(x, y) együttes gyakorisági függvénnyel jellemezhető - kézi számolással ez a módszer alkalmazható a legeredményesebben (5. ábra). - A tartóssági görbéken alakuló vízmérleggel kapcsolatban kiemeljük szemléletességét és azt a tényt, hogy nem csak - a példához hasonlóan - ismert alakú, hanem ismeretlen alakú, de ismert tendenciájú (monoton nem növő) ЦК) kapcsolatok esetén is jól használható. - Végül az egyértelmű I(K) kapcsolat fenállása miatt а д és a Á mutató értéke képlettel is kiszámítható volt. A mutatóra vonatkozó (30) képlet azonban szigorúan véve csak a (28) kapcsolat esetében érvényes (b = 0) és a példánkban szereplő esetre (b 7t 0) csak közelítésként alkalmazható. А Ь mutatóra vonatkozó (29) képlet példánk esetében is pontos. IRODALOM BME Vízgazdálkodási Tanszéke: A Balaton (kutatási jelentés). Budapest, 1970. Csermák В.: A vízhasználókkal kapcsolatos időszerű hidrológiai és vízkészlet-gazdálkodási kérdések. Kandidátusi értekezés, Budapest, 1968. Dávid /... Öntözőrendszerek vízigénvének jellemzése és vízgazdálkodási vonatkozásai. I lidrológiai Közlöny, 1971/7. Déri J.: A szakaszos működésű mezőgazdasági fővízkivételi rendszer vízfogyasztása. Vízügyi Közlemények, 1981. évi 3. füzet. Domokos M.-Szász D.: Eloszlásfüggvények alkalmazása a vízkészletgazdálkodásban. 1 lidrológiai Közlöny, 1968/10. Domokos M.: A vízkorlátozás mutatói. Műszaki Tudomány, 46. sz. 1973. Domokos M.- fíifyénnéHofcr A.: A Balaton-vízgyűjtő hipotetikus tározórendszerének vizsgálata. Műszaki Tudomány, 62. sz. 1982. Domokos M.: Az összesítő vízgazdálkodási mérleg mennyiségi oldalának elmélete. Vízügyi Közlemények, LXX1. évfolyam, 4. füzet, 1989. Kovács Oy.: I lidrológiai kérdések a vízellátási tervekben. I lidrológiai Közlöny, 1963/4.
