Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A statikus összesítő vízgazdálkodási mérleg számítása időben ingadozó vízigény esetén

A statikus összesítő vízgazdálkodási mérleg számítása időben ingadozó vízigény esetén 171 értékek a vízgyűjtő nagyságával - s így egyben a figyelembevett vízkivételek számával - együtt nőnek. Ez egyrészt arra utal, hogy a szegedi Tisza-szelvényhez tartozónál na­gyobb ill. viszonylag több vízkivétellel terhelt vízgyűjtőre esetleg már elfogadható I(Q) determinisztikus függvénykapcsolatot remélhetnénk. Másrészt esetleg az is vár­ható, hogy a Keleti-főcsatornáénál lényegesen kisebb, egyedi vízkivételek esetében gyakorlatilag fennáll a vízhozamok és a vízigények függetlensége. - Az előbbinél kevésbé határozottan érvényesül az I. táblázatban az a tendencia, hogy bármely adott adatsorpár R(Q, l) értéke általában a figyelembevett idősor hosszának növekedésével csökken. Ez a legszembetűnőbben az 1 hónapos (első számoszlop) és a 18 hónapos (utolsó számoszlop) adatsorok R(Q, I) értékeinek szem­beállításakor jelentkezik. A táblázatból ugyanakkor kiviláglik az a - fentieknek né­mileg ellentmondó - törvényszerűség is, hogy a 6 év azonos nevű hónapjaiból álló 6 hónapos időszakok R(Q, I) értékei mindenütt nagyobbak, mint az egyetlen év össze­függő 3 hónapos időszakára kapott értékek. Az utóbbi tény alátámasztja eddigi vízmérleg-gyakorlatunk azon elvének helyességét, amely szerint a reprezentatív mérlegek tárgyidőszakaként sok év azonos nevű hónapjainak az egyesítését tekintettük (Domokos 1989). - Végül megállapítható - amint az egyébként a 2. ábra alapján is várható volt hogy a At átlagos levonulási idők és az a „ellapulási" tényezők figyelembevételének hatása gyakorlatilag elhanyagolható azR(Q, I) mutatók alakulására. 3.2. Az I(Q) kapcsolatok alakulása Az/, táblázatban felsorolt 42 (Q, I) adatsor-párra megkíséreltük az / = I(Q) de­terminisztikus függvénykapcsolat grafikus előállítását, a szórás jellemzésével. A 42 grafikon közül 6 kiragadott példát a 4. ábrán mutatunk be. E feldolgozás eredménye­iből az alábbi következtetések vonhatók le: - Valamennyi kiegyenlítő görbe közös tulajdonsága, hogy az / vízigény a Q víz­hozamnak monoton csökkenő függvénye. /. táblázat Az öntözési vízigények és a természetes vízhozamok együttjárását jellemző R (Q, I) mutatók Tisza-szelvény Az eredő vízigény megha­tározására használt képlet Az alábbi időszakok napi adatpárjaiból számított R (Q, I) mutató értéke Tisza-szelvény Az eredő vízigény megha­tározására használt képlet 1968. VI. 1968. VI-VIII. 1964­-69. VI. 1964­-69. VII. 1964­-69. VIII. 1964-69 VI-VIII. Polgár (3) 0,702 0,586 0,732 0,764 0,655 0,568 Tiszabő (3) 0,850 0,671 0,713 0,746 0,718 0,597 Tiszabő (4) 0,850 0,690 0,721 0,748 0,730 0,604 Tiszabő (5) 0,842 0,661 0,693 0,747 0,729 0,596 Szeged (3) 0,873 0,790 0,788 0,827 0,762 0,762 Szeged (4) 0,860 0,794 0,802 0,825 0,763 0,775 Szeged (5) 0,872 0,774 0,828 0,825 0,781 0,761

Next

/
Oldalképek
Tartalom