Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Török László: A szűrőöblítés hidraulikája

52 Góg Imre Fehér-Körös céljára. A végleges terv jóváhagyása előtt - nehogy tétlenséggel teljen az idő - megengedték, hogy az egyes folyószakaszokon a töltésépítések, mederrendezések és átmetszések készítése megkezdődhessen. I. táblázat A levezetendő vízmennyiségek megállapításai A meghatározó és időpont Fehér-Körös Fekete-Körös Kettős-Körös A meghatározó és időpont mV Keczkés Károly 1848. március 21—i javaslata 221 142 363 A Kereskedelmi Minisztérium 1853. július 10—i rendelete 221 142 363 A Bodoki Károly 1855. évi számítása 310 203 513 A Gyulai Folyammérnöki Hivatal 1879. évi mérése és számítása 351 422 773 Korbély József 1916. évi számítása 450 650 1100 4. A Fehér-Körös 1855. évi árvize Ez az 1855. évi kora tavaszi árvíz a február havi olvadással kezdődött, s a vízszint az 1816. és 1830 évi árvízszintek fölé emelkedett. A tetőző vízállás Borosjenőn 15'6"10"' (4,92 m), Köröskisjenőn 17'8"4"' (5,29 m), Gyulán 13'2"9" (4,18 m) és Békésnél 15'5"0"' (4,87 m) volt. Arad megye területén ez a rendkívüli árvíz elborította a mentesítettnek vélt összes területet, megrongálta a már megépült fehér-körösi töltéseket. A károk óriásiak voltak. A Fekete-Körös árvize február 15-én Gyula Újvárosi városrészét semmisítette meg, majd 22-én a Fehér-Körös árvize a Nagy-Magyar városrészbe tört be a védtöltések elégtelensége, részben teljes hiánya miatt. Több mint 600 lakóház összedőlt, számtalan megrongálódott. Majdnem az egész város megsemmisült. A külterületeken csak kevés, magasabban fekvő hely maradt szárazon. Békés városba az áradat nem hatolt be, azonban elöntötte az egész külterületét. Ugyancsak elöntésre került Gyulavári, Doboz, Gerla községek teljes külterülete, a magasabb fekvésű területek kivételével.