Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
1. füzet - Bratán Mária: A Velencei-tó 1989. évi vízgazdálkodása
A szűrőöblítés hidraulikája 39 pgh = l(p t-p){l-n)g (9) 3 ahol p s - a szemcse anyagsűrűsége (1 kg m ); p - a folyadék anyagsűrűsége (1 kg m 3); 1 - a töltet magassága (m); h - a töltet nyomásvesztesége (m). A lebegés megindításához szükséges legkisebb sebesség csak az ideális, azonos méretű, gömb alakú részecskékből álló töltetre határozható meg egyértelműen. A homoktöltet legkisebb fluidizációs sebességének v m f számítására a leggyakrabban a Leva által felállított egyenletet ( Meyer 1980) alkalmazzák: 0,00932 d 1* 1 [3897,2 (p-p)] W V = щт (10 ) ahol d - a szemátmérő (mm); p s,p - az anyagsűrűség (g cm"'); rj - a dinamikai viszkozitás (cP). Az egyenlet csak Re m f < 10 esetén alkalmazható, azaz ha az áramlás lamináris. Re mf> 10 esetén a fenti egyenlet egy korrekciós tényezővel szorozva alkalmazható: k m f= 1,775 (Re mf 0 m,( 10 <Re nf f< 300). Különböző méretű szemcsékből álló töltetnél az egyes szemcsék lebegtetéséhez szükséges legkisebb áramlási sebesség széles tartományt fog át. Ezért a töltet teljes térfogatára kiterjedő lebegő állapot elérése fokozatos. Ez esetben a v m^-et gyakran a nyomásveszteség görbe két lineáris szakasza metszéspontjával közelítik ( Cleasby et al. 1977). Narsimham (1965) gömb alakú részecskékre n = 0,35 nyugalmi hézagtérfogat mellett az alábbi összefüggést kapta a megmozdulási sebességhez tartozó Reynoldsszámra (Moll 1980): Re m f = V 27,83 2 + 0,0137Сл - 27,83 (11) 3 1 ahol Ga = d (p s—p) p g/t] - a Galilei-szám. Wen és Yu (1966) nem gömb alakú részecskékre adott a fentiekhez hasonló egyszerű összefüggést, jellemző átmérőként az ekvivalens szemátmérőt (d e) használva {Moll 1980): Re m f = V.33,7 2 + 0,0408(7« - 33,7. ( 12) Moll (1978) pedig az alábbi összefüggést állította fel homoktölteten végzett kísérletek alapján: K,. ()I J -, V 16,36 2 + 0,0284(7(1 - 16,36. (13)
