Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXX1II. évfolyam 1991. évi 3-4. füzet A FELSŐ-DUNA ÉS A SZIGETKÖZI MELLÉKÁGAK VÍZMINŐSÉGE TEVANNÉ BARTALIS ÉVA A Felső-Duna (a Duna 1848-1800 fkm közötti szakasza) és a szigetközi mellékágak és csatornák vízminőségének ismerete rendkívül fontos a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer (BNV) megépítése esetén is. Ezért 1988-ban folytattuk a BNV üzembehelyezésével kapcsolatos ú.n. „természetes" állapot felmérését (T. Bartalis 1986,1987és 1988). A törzshálózati (OVF 1984) és az üzemi mintavételi helyeken kívül két hetenkénti gyakorisággal a Duna 1800 fkm szelvényében Szőgyénél és a mellékágakban 6 alkalommal (IV-X. hó), összesen 115 vízminta kémiai - biológiai vizsgálatát (OVF 1985) végeztük el 1988-ban. 1. A Felső-Duna vizsgálata 1.1. A vízjárás jellemzése A Dunán 1988. év március elején hosszabb, 5-6 hetes apadás után gyors áradás alakult ki, ami 6000 m 3 s _ 1 vízhozammal tetőzött (III. 19-20.). Az április-június hónapokat is a nagyvizes időszak jellemezte, csak június közepétől augusztus közepéig a száraz, csapadékmentes időjárás következtében csökkent a vízhozam, de egy augusztus közepe utáni esőzés ismét kisebb áradást okozott. A szokásos őszi kisvizes periódus szeptember végétől december közepéig tartott. A víz hőmérséklete március végén kezdett emelkedni és július végén a felmelegedés elérte a 20 °C-t. A nyár végi, ősz elejei csapadékos időjárást a víz gyors lehűlése követte. 1.2. A fontosabb kémiai mutatók változása A Duna szigetközi szakaszán a vízkémiai mutatók 1988-ban a kéthetenkénti minták vizsgálati eredményei (1-Х. hó átlaga) alapján az elmúlt évekhez hasonló volt ('Várday 1987, T. Bartalis 1988). Az oxigénháztartás mutatói a KOI^p, az oldott 0 2 töménységei kismértékben növekedtek, míg az ásványi nitrogén formák és a foszfát foszfor mennyisége kismértékben csökkent (/. táblázat). A folyó algásodására utaló klorofill-a pigment töménység átlagértéke 42,2 %kai volt nagyobb Szőgyénél mint Rajkánál (/. táblázat). Az NH^ és NOj ion töménységének 24 ill. 26 %-os csökkenése intenzív nitrifikációs zónát jelez. A Dunán az országhatárra érkező víz hetenkénti elemzései szerint az előző évhez képest jelentősen csökkent a kémiai oxigénigénnyel mért szervesanyag-tartalom és az ammónium-ion töménységének éves átlag értéke, míg a nitrát-ion töményA kézirat érkezett: 1991. II. 22. Tevanné Banalis Éva oki. biológus, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉDU KÖF, Győr) főmunkatársa.
