Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira

284 Csipai I., Domokos M., Jóna Z. és Körtvélyi K. A belvízi elöntések becslésénél ismertetett problémák sokkal élesebben jelentkeznek a belvízkároknál, mivel a károkat rendkívül sok tényező befolyásolja. A felszíni vízzel elöntött területek mellett a túlzottan átnedvesedett magas talajvízállású területek is károsodnak, s ezért a ténylegesen károsodott területek nagysága általában 2-3-szorosa a felmérésekben szereplő felszíni vízborításoknak. A károsodott területek nagysága mellett lényeges a belvíz megjelenésének időpontja, időtartama, a növényi kultúra fajtája, fejlettsége és több más tényező is. Mindezekből következik, hogy a belvízkárokat csak igen részletes helyi felmérésekkel lehet meghatározni, de ekkor is csak a közvetlen károkat (Domokos-Fehér-Kárpátiné 1978, Baranyó 1981). A közvetett károk (talajleromlás, a talaj-művelés többletköltségei, stb.) még nehezebben számíthatók. A táblázatok kitöltésének alapelve az volt, hogy a hivatalos nyilvántartásban szereplő adatokat sehol sem változtattuk meg. Annál többször kényszerültünk - a teljesen hiányzó adatok pótlása, illetve a többéves időszakok átlagértékeinek képezhetősége érdekében - egy-egy hiányzó adat analógián, illetve szakértői tapasztalaton alapuló becslésére. Meggyőződésünk egyébként, hogy az így becsült adatok megbízhatósága, illetve minősége nem marad el lényegesen a hivatalos nyilvántartásból vehető adatok többségétől. A táblázatokban foglalt adattömeg mindazonáltal (ismereteink szerint) a Kiskörei-tározó belvízjárásra gyakorolt hatásáról összeállítandó szakvélemény leginkább megbízható, semmi mással nem helyettesíthető információforrása. A vázolt bizonytalanságok ellenére is az remélhető tőle, hogy legalábbis a nagyobb területen, hosszabb időszak alatt érvényesült tendenciák felderítésének megalapozására alkalmas lesz. 3. Szintetizáló adattáblázatok Az adattáblázatokból kivehető legfontosabb, értékelhető információkat az 7. és III. táblázatban foglaltuk össze. Az öblözetek „állandó" adatait szintetizáló I. táblázatba az eredeti adattáblázatok következő adatait nem vettük át: - az öblözet területének talajfajták szerinti megoszlását (mivel ennek számszerű felhasználása nem látszott lehetségesnek); - a művelési ágak szerinti megoszlást a vizenyős területek kivételével (mivel ennek véleményünk szerint akkor lett volna jelentősége, ha az idő folyamán számottevően változott volna, ami viszont az adattáblázatok szerint, a hullámtér-elöntések kivételével nem volt jellemző). A III. táblázat az adattáblázatok belvízi eseményekre vonatkozó leglényegesebb információit foglalja össze. A belvíz évenkénti, illetve belvízi eseményenként megadott jellemzői közül azokat, amelyekről a vizsgált 13 öblözet többségéből kellő számú (észlelt vagy becsült) adat állt rendelkezésre, a Kiskörei-tározó üzembehelyezése előtti (t

k - 1973) és utáni (1974-88) időszakra (15 év) bontottuk. Minden a, belvízi jellemzőnek (pl. aj = belvizes évek száma; a

2 = a maximálisan elöntött terület kiterjedése; a

4 = maximális elöntési időtartam, stb.) először a tározó üzembelépése előtti időszakra vonatkozó a,, 197

3, majd a tározó üzembeié-