Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai
Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai 267 tapasztalati képlettel számítják (Eagleman 1980), ami a száraz (párakicsapódási hővel nem táplált) levegő emelkedéséhez szükséges 1°C/100 m hőmérsékleti gradiens és 0,2 °C/100 m harmatpont (páranyomás) gradiens érvényre jutását feltételezi. A fenti feltételeknek megfelelően а Л, szinten kialakuló T h hőmérséklet értékét a T s térszíni hőmérsékletből a képletből, a T h hőmérsékletnek megfelelő e h telítettségi páranyomást pedig a hőmérséklet és a telítettségi páranyomás közötti tapasztalati adatokból, illetve az ezeken alapuló log e 0 = 9,4051 - (И) Clausius-Clapeyron egyenletből lehet meghatározni (Fleagle-Businger 1963). A troposzféra alsóbb rétegeiben (a térszín és a h { szint között) kialakuló túlhevített zóna jellemzője egyrészről, hogy a felszálló légáramlások megindulásához az L d = 10°C/km (12) száraz adiabatikus hőmérsékleti gradiens elérése szükséges, másrészről, hogy ebben a zónában csak a közvetlenül érzékelhető nyílt hőátadáson alapuló „száraz fűtésnek" van szerepe. A túlhevített (telítetlen) zónákban kialakuló páranyomás gradiens viszonylagos nagyságát az t/ = ff_fíL (13) «о v ; viszonyszám fejezi ki. - Ha a felszálló légáramlás túlhaladja а szintet, megkezdődik a térszínről hozott páratartalom kicsapódása, a felhőképződés. Termodinamikai és légtömeg stabilitási szempontból ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi (adiabatikus) hőmérsékleti gradiens a korábbi 10 °C/km értékről az emelkedés egységnyi hosszán kicsapódó páramennyiségtől függő jóval alacsonyabb L m,h < Ld (14) értékre csökken, majd a további emelkedés során a kicsapódó páramennyiség csökkenésével ismét növekedni kezd. A troposzféra magasabb rétegeinek így kialakuló „nedves fűtése" potenciálisan addig folytatódhat, amíg az emelkedő légtömeg hőmérséklete el nem éri a -50 °C körüli hőmérsékletet, amikoris a telítettségi páranyomás gyakorlatilag zérusra (mintegy 0,07 hPa-ra) csökken. A csapadékképződési zóna potenciális vastagságát tehát 7,+ 5 0 n 5. h*=(L m, h +10): 2 ( ) összefüggés jellemzi, amelyben a h\ szinten kialakuló L m h nedves adiabatikus hőmérsékleti gradiens értékét a h\ és T h értékek alapján az időjárási szolgálatokban a
