Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai

Vízügyi Közlemények, LXX1II. évfolyam 1991. évi 3-4. füzet AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS HIDROLÓGIAI VONATKOZÁSAI DR. SZESZTAY KÁROLY Az éghajlat és a víz kapcsolatát - és ennek időszerű gyakorlati feladataként az éghajlat változások vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásait - három oldalról lehet és kell megközelíteni: - A vízgazdálkodó mérnök szempontjából a várható éghajlatváltozás a jövőt terhelő bizonytalanságok egyike, amelynek a vízgazdálkodási rendszerek és létesítmények hosszabb távlatú tervezésében van közvetlen gyakorlati jelentősége. - A környezetvédelem és a területhasználatok szakemberei számára a térszín tájökológiai egységeiben az éghajlat, a talaj és a növényzet közötti kölcsönhatások közvetítőjeként jelenik meg a víz, és a gyökérzóna vízháztartási folyamatainak feltárásában válik a növénytermesztés, a legelőgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a regionális tervezés gyakorlati kérdésévé. - Az éghajlattan szakemberei a légköri vízkörforgás éghajlat szabályozó szerepe és a jövőre vonatkozó éghajlati szcenáriók fejlesztése szempontjából foglalkoznak a tárgykörrel. 1. A bizonytalanság szerepe a gazdálkodásban Kisebb-nagyobb bizonytalanság minden gazdálkodási és igazgatási (szabályozási) tevékenység elkerülhetetlen velejárója. A gazdálkodásban játszott szerepét illetően élesen külön kell választani a bizonytalanságok két nagy csoportját: az ismeretlen, vagy tudomásul nem vett bizonytalanságok előbb-utóbb csődhelyzetet okoznak; az ismert és döntésekben megfelelően figyelembe vett bizonytalanságok nem teszik lehetetlenné a gazdálkodási feladat sikeres ellátását, sőt tanulságaikkal hozzájárulnak a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növeléséhez. Az ismeretlen, vagy tudomásul nem vett bizonytalanság az, ha a gazdálkodás sikerét és hatékonyságát zavaró események okait, valamint ezeknek az okoknak a döntési tényezőkben megnyilvánuló hatásait leíró összefüggéseket nem ismerjük. Ilyen esetekben a bizonytalanság következményeinek előrejelzésére és az elhárításukhoz szükségessé válható felkészülésre nincs semmilyen tárgyszerű lehetőség. Következésképpen lépten-nyomon meglepetések érik mind a gazdálkodás irányítóit, mind a gazdálkodásban érintett társadalmi csoportokat. A meglepetéseket kísérő zavarok és károsodások nyomán gyakoribbá és élesebbé válnak a konfliktusok és válság helyzetek. Mindez végülis a gazdálkodás döntési rendjének és intézményi kereteinek politikai indíttatású gyökeres átrendezéséhez vezet - ami önmagában véve a bizonytalanságok és a konfliktus helyzetek újratermelődésének érdemi okait természetesen nem szünteti meg. A kézirat érkezett: 1991. III. 12. Dr. Szesztay Károly oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, a vízügyi szolgálat nyugdíjasa. A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának felkérésére 1990. X. 11-én tartott előadás alapján készült.