Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Vágás István: Széchenyi szerepe a Tisza szabályozásában

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 1991. évi 3-4. füzei SZÉCHENYI SZEREPE A TISZA SZABÁLYOZÁSÁBAN DR. VÁGÁS ISTVÁN Magyarország mai, 93 ezer km

2 területéből 21 ezer km

2-t töltések, vagy védőfalak mentesítenek a folyók árvizeitől. Kereken 4200 km-nyi fővédvonal-rendszerünk a lakosság 30%-át, a vasutak 32%-át, a közutak 15%-át védi, és kb. 2000 ipari üzem, 18 ezer km

2 legértékesebb mezőgazdasági terület folyamatos termelését biztosítja. Hazánkban tehát az árvizek elleni védekezés nem csupán egyes kiemelt területek jólétét hivatott emelni, hanem az ország leghétköznapibb tevékenységének is az alapja. Az újkor hajnalát az emberiség történelmében a természettudományok, a technika, majd az ipar fejlődésének kezdete jelentette. Magyarország már csak akkor zárkózhatott fel az európai fejlődés vonalához, amikor a török kiűzése, majd a Rákóczi-szabadságharc után hozzákezdhetett a békésebb országépítéshez. Éppen a vizek okozta károk miatt volt ez a feladat olyan nagy, hogy az egyének ereje ehhez önmagában nem lehetett elegendő. Országos méretű elgondolásokra, országra szóló és országra ható célkitűzésekre volt szükség ahhoz, hogy az egyéni kezdeményezések ereje ne szóródjon szét, hanem egységes célokat betöltve, együttes hatást érjen el. Célokban, gondolatokban, tervekben nem is lett volna hiány. Kellett azonban még egy vezérszellem, amely a kezdeményező erőt össze képes fogni, a jóra képes erőt az adott célokra mozgósítja, és a szükséges létesítéseket véghez viszi, vezeti. Ezt a vezérlő feladatot vállalta magára és látta el Széchenyi István. 1. A műszaki tudományok és Széchenyi Lehetetlen volna Széchenyi működését méltatni anélkül, hogy a műszaki tudományokkal való szoros kapcsolatát ne értékelnénk. Nem tévedünk, ha vízépítési, vasútépítési, hídépítési munkásságának realitását műszaki ismereteivel véljük megalapozottnak. „Rossz néven vehető-e, ha egy ilyen hatalmas mű" - a franciaországi Canal du Midi - „látásánál, melyet oly nagy kitartás és erős akarat hozott létre, az üterünk sebesen ver? S ha valaki ezt a nevezetes helyet azzal a szép álommal hagyja el, hogy otthon valami hasonló nagyszerűt fog kezdeményezni?" „A vízcsatorna leghasznosabb, hol egyenes a vidék, kő nincs, s ahol egy munkával mocsarakat is száríthatni ki, vagy irrigatiót eszközölhetni." Széchenyi tehát az első hazánkban, aki politikusként - éppen elmélyült műszaki tudásánál fogva - felismeri, hogy - a vízi bajok orvoslásában a gépek szerepe alapvető, hiszen gépek nélkül az árvízkérdés látszólag ugyan megoldható, de a belvízi károk mindaddig egyenértékűek A kézirat érkezett: 1991. X. 2. Dr. Vágás István oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATV VÍZIG, Szeged) főmunkatársa. A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottsága és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából 1991. szeptember 20-án rendezett nyilvános emlékülésén elhangzott előadás alapján.