Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
1. füzet - Bratán Mária: A Velencei-tó 1989. évi vízgazdálkodása
30 Bratán Mária 3. A tó gazdasági hasznosítása 3.1. Horgászat A Velencei-tavat 1974-ben horgásztóvá nyilvánították, a MOHOSZ felügyelete alatt áll. A csónakkikötőkben 6 000 férőhely van a horgászcsónakok számára. A horgászfogás 1981. évben 54 ezer kg, 1989-ben 154 ezer kg volt. Az 1989. évi fogásból: ponty 60 %, süllő 12 %, amur 8 %, egyéb (angolna, csuka, bálin) 20 %. 3.2. Nádgazdálkodás A Velencei-tó nádas területeinek az 1985. évi felmérés szerinti minősítését az V. táblázatban tüntettük fel. Tekintve, hogy az 1988-89 telén a Velencei-tavon teherbíró jég nem alakult ki, az aratás inkább csak az alacsonyabb vízborítású, part menti területeken volt jelentős. A learatottság csak 18 %-os volt. V. táblázat A Velencei-tó nádas területeinek megoszlása Minőségi osztály Nádas Minőségi osztály km 2 % I 2,88 29 II 1,99 20 III 3,33 33 IV 1,41 14 V 0,35 4 Összesen 9,96 100 3.3. Az üdülőterület fejlesztése A Velencei-tavi Tárcaközi Operatív Bizottság által jóváhagyott terv alapján megszületett a hosszútávú rendezési terv. A Velencei-tó kedvezően kialakult állapotának megőrzésére, az idegenforgalmat megalapozó környezeti értékek védelme érdekében a jövőben is kiemelten kell kezelni a Velencei-tó vízminőségvédelmét. - Összehangolt, komplex beavatkozásokat kell folytatni a szennyezések tóba jutásának meggátlására. - Figyelmet kell fordítani az öntisztulást előmozdító partszabályozásra. - Kutatásokkal ellenőrzés alá kell vonni a tározók vízminőségét. - Folytatni kell a véderdő telepítést. - A természetvédelmi területeken meg kell őrizni az élőhelyeket. - A nádasok minőségromlását meg kell akadályozni.
