Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
1. füzet - Bratán Mária: A Velencei-tó 1989. évi vízgazdálkodása
28 Bratán Mária tosabb meghatározás eredményeként az éves átlagok viszonylag nagyobb értékeket mutattak - főként foszforra - az előző évinél. Megjegyezzük, hogy valószínűleg számottevő hibát jelent a meghatározásban a légköri kihullás elhanyagolása. 2. Egyéb vízügyi tevékenység 2.1. Part- és mederszabályozási munkák Az 1960-as évektől 1989-ig elkészült a Velencei-tó partszabályozása a déli és a keleti parton, továbbá északon az evezőspálya. 1989-ben beruházásként folyt a Szunyogszigettől keletre eső terület rendezése, a Bagófészkes és a hajózóutak kotrása. Egyidejűleg végeztük az elkészült partszabályozások fenntartási munkáit. A Velence-tavi Fejlesztési Program keretében elvégzett vízépítési tevékenységet a IV. táblázatban tüntettük fel. A tó 27 km hosszú partvonalát figyelembe véve a 17,19 km rendezett part, vagy a 23,64 km (kifejtett hosszúságú) patvédőmű a kultúrált víziélet (fürdés, csónakázás, horgászás) feltételeit már biztosítja. IV. táblázat A Velencei-tavon végzett part- és mederszabályozási munkák Megnevezés Mértékegység 1970. végéig 1980. végéig 1989. végéig Mederkotrás 10 3 m 3 282 6 336 9 398 Nádkotrás 10 3 m 3 237 1 840 2 730 Tavi nádas feltöltés 10 3 m 3 120 898 1 021 Össz. nádas csökkenés km 2 0,357 2,738 3,751 Partvédőmű km 3,09 18,64 23,64 Rendezett part km 2,6 14,84 17,19 Feltöltött terület km 2 0,31 2,44 2,75 2.2. Természetvédelmi munkálatok A velencei madárrezervátum (4,20 km 2), valamint a dinnyési Fertő (5,17 km 2) természetvédelmi területek a fokozottan védett kategóriába tartoznak, a nemzetközi előírásokat rögzítő Ramsar Egyezményben is szerepelnek. E területek egyaránt szolgálják a vonuló és a nálunk költő vízimadarak védelmét. A zoológiai értékek mellett védett botanikai ritkaságok is előfordulnak. A velencei természetvédelmi terület úszólápjainak növénytársulásai, a dinnyési Fertő ritka pionír sziki társulásai, fajgazdag ősgyepei. A zoológiai és botanikai értékek előfordulásának egyik alapvető meghatározója e két területen a víz minősége és a vízszint magassága. Az 1988. és 1989. évi csapadékszegénység kedvezőtlenül hatott a fokozottan védett területekre is.
