Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 1991. évi 3-4. füzei AZ ÖNTÖZÉS ÉS A TALAJNEDVESSÉG SZEREPE A SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDELEMBEN MOHAMMAD DIKKEH, DR. CSEPREGI TIBOR és DR. KARÁCSONY JÁNOS Magyarországon a mezőgazdaságnak sajnos egyre növekvő mértékben kell elszenvednie a szélerózió kártételét. Az agroökológiai potenciált súlyosan veszélyeztető jelenség okait kutatva megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben tapasztalt széleróziós károk - a homokverés, kifúvás és takarás - térnyerésének oka a mezőgazdasági üzemek közötti táj használat, de még inkább az üzemen belüli földhasználat kedvezőtlen irányú változásával magyarázható. A 70-es évtizedben meggyorsult meliorációs munkák szinte mindegyikét jellemezte a nagymértékű táblásítás, a mezővédő erdősávok, facsoportok irtása. A művelési ágak és a vetésszerkezeti arányok eltolódása miatt a növényi fedettség általában csökkent. A széleróziót kiváltó, az azt fokozó tényezők sorában több elkövetett agrotechnikai hiba is fellelhető. Gyakran jutottak szerephez olyan gépek és talajművelő eszközök, amelyek a feltalaj egyébként kedvező szerkezetét, a talajmorzsák stabilitását rombolták. A széleróziónak teret engedő kedvezőtlen változásokat ökológiai oldalról tovább tetézte az 1980-as évekre általában jellemző csapadékszegény időjárás, illetve a csapadékszegény időszakok relatív meghosszabbodása. Mindezen okok eredőjeként ma már olyan - egyébként kedvező szerkezetű és jó táperejű - talajoknál is tapasztalhatunk széleróziós talajelhordást, ahol korábban nem. Á szélerózió és annak hatására bekövetkező mezőgazdasági kártétel számos klimatikus, edafikus és biotikus tényező függvénye. E tényezők között különös súlya van a talaj nedvességtartalmának. Az USA-beli széleróziós kutatási program keretén belül 1954-ben kezdték publikálni (Chepil 1954) az ú.n. széleróziós egyenlet kimunkálására vonatkozó eredményeket. Szabadföldi és szélcsatornás mérések alapján, konkrét függvénykapcsolatok felhasználásával alkottak meg egy általános széleróziós egyenletet (Chepil et al. 1963). A széleróziós egyenletek alapjául szolgáló széleróziós függvény a teljesség igényével említi a széleróziót kiváltó és fokozó környezeti tényezők súlyát és kölcsönös függőségét. Ezek szerint a szélerózió okozta talajveszteség E =/(/, К С, L, V) függ az erodálhatósági indextől (/), a talajérdességtől (K), az erodálható felület hosszától A kézirat érkezett: 1991. II. 18. Mohammad Dikkeh okleveles agrármérnök, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének szíriai aspiránsa. Dr. Csepregi Tibor okleveles agrármérnök, a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének egyetemi adjunktusa. Dr. Karácsony János okleveles meteorológus, a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének főmunkatársa.