Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel
A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése 179 a vízgyűjtő-jellemzőkön alapuló nagyszámú empirikus (numerikus és grafikus) összefüggést, amelyeket a FREND kidolgozói az adathiányos vízgyűjtők hiányzó vízhozamadatainak becslésére ajánlanak. A utóbbi eltérés úgy is értelmezhető, hogy a Monográfia készítői feltették: a nyolc Duna-menti ország mindegyikében külön-külön már rendelkezésre állnak az említett típusú, az adott országban legjobban használható empirikus összefüggések, tehát nincs szükség a Duna-medence egészére érvényes (tehát lokálisan óhatatlanul kevésbé megbízható) empirikus összefüggések előállítására. Ehelyett inkább az egyes országok sajátos módszereivel becsült hidrológiai értékek közös keretbe (pl. vízmérlegbe) foglalása és ezzel összhangjuk bizonyítása a nemzetközi együttműködés elsődleges feladata. - A Duna-medence - Magyarországon összeállított - harmadik fejezetében található, a medence 47 részvízgyűjtőjére és 12 ország-területhányadára érvényes sokévi átlagos vízmérlegek (Domokos-Sass 1990) megfelelői teljesen hiányoznak a FREND-jelentésből. - A FREND-jelentés utolsó két fejezetében a kísérleti vízgyűjtők kisvízi viszonyairól és az antropogén hatásokról esettanulmány-szerűen közölt eredmények viszont a Duna-monográfiából hiányoznak. 7.5. A Duna-monográfia továbbfejlesztése A Duna-monográfiát összeállító nyolc hidrológiai intézmény, akárcsak a FREND kidolgozói - immár NHP Nemzeti Bizottságaik szervezésével - az (azóta már I. kötetként emlegetett) Monográfia 1986. évi megjelenése óta is folytatja együttműködését. Céljuk - a Rajna-monográfiához hasonlóan - a Duna-monográfia további köteteinek összeállítása. 1992-ig a következő kötetek közreadása várható: II. A Duna és fontosabb mellékfolyóinak hordalékviszonyai III. A Duna és fontosabb mellékfolyóinak hő- és jégviszonyai IV. A Duna-medence csapadék-idősorainak hosszúidejű trendjei V. A Duna és fontosabb mellékfolyóinak árhullám-találkozási valószínűségei. A felsoroltak közül a II. és III. kötet, az I. kötethez hasonlóan, elsősorban leíró jellegű lesz, szintetizáló adattáblázatokkal, bár szükségképpen az antropogén hatásokra is ki kell térnie. A IV. fejezetben előirányzott, a vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés szempontjából nagyjelentőségű trendvizsgálat mind a FREND-jelentés, mind a Duna-monográfia eddigi tartalmához képest újdonságot jelent (Domokos 1987). Végül a - Duna-monográfiában ugyancsak újszerű - V. fejezet távolról rokonítható a FREND-jelentés árvizes fejezetének egyes vizsgálataival. Megjegyzendő, hogy a Duna-monográfiával kapcsolatos együttműködést a résztvevők, további monográfia-kötetek kidolgozásával, az eredeti tervek szerint 1992 után is folytatni kívánják. 7.6. Magyarország és a tervezett közép-kelet-európai FRIEND 1990 novemberében Varsóban megtartották a közép-kelet-európai országok NHP Nemzeti Bizottságai képviselőinek első találkozóját. Ennek keretében először a nyugat- és
