Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel

A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése 173 Az I. típusú, szám szerint 102 vízgyűjtőre a fö//e-módszerrel meghatározták a fajlagos havi alapvízhozam (KQ

mJA, nrs-' km"

2) értékeit: a legnagyobbat egy Egyesült Királyságbeli kisvízgyütjőre (16,7 1 • s~

l • km"

2), a legkisebbet egy finnországi kisvízgyűjtőre (0,08 1 • s^ • km2) kapták. Elemezték a kapott fajlagos értékek geológiai, talajtani, stb. összefüggéseit. 5.2. Kiürülési görbék vizsgálata A vizsgált kiürülési (recessziós) görbék száma kisvízgyűj tőnként 4 és 163 között változott. Az egyes események görbéit a hagyományos log-lineáris recesszióval simították ki, de az eredő görbét nem egyszerű átlagolással, hanem - a torzítás kiküszöbölése érdekében - egy kissé bonyolultabb, eltolásos módszerel állították elő, amely általában kevésbé meredek s ezért hosszabb í

0>

5 „felezési idő"-vel jellemezhető, mint az egyszerű átlagolással kapott görbe (18. ábra). Az előállított eredő recessziós görbékkel részletes összehasonlító elemzést végeztek a geológiai és a talaj-adottságok, valamint az évszakok hatásai szempontjából. 5.3. Empirikus regressziós összefüggések A FREND-régió 54 kiválasztott kisvízgyűjtőjének adatai alapján többváltozós regressziós kapcsolatokat kerestek különböző kisvízi paraméterek: a fajlagos alapvízhozam (aQKÖq - MQK, m

3 • s

_

1 • km 2) és a recessziós állandó (K), valamint vízgyűjtő-jellemzők között, mind az egyes állomások teljes észlelési adatsorára, mind pedig valamennyi állomásra, a közös 1970-80 időszakra vonatkozóan. Az utóbbi eredények közül az a

ß • KÖq = 7,55 • 10"

5 • H

m

m • a

ß''

24

5 • Pj50

2> (6) 2 képletet emeljük ki, melynek korrelációs együtthatója r = 0,87; de számos más változócsoportra és a FREND-nek csak egy-egy alrégiójára érvényes, a (6)-nál szorosabb összefüggéseket is találtak. А К recessziós állandóra ugyancsak az egész FREND-régióra érvényes К = 0,767 . y-0,0502 . ^0,0308 (7

) _2 összefüggést állítottak fel, amelyben у - DD a vízfolyás-hálózat sűrűsége (km • km ); de a kapcsolat meglehetősen laza (r = 0,35). Ugyanakkor Finnország területére szorítkozva, több független változó figyelembevételével, jóval szorosabb (r = 0,88) kapcsolat is adódott. Az utóbbi eredmény arra utal, hogy a globális modellek alkalmazására való törekvés nem mindig célravezető: gyakran előfordul, hogy kisebb területekre szorítkozva, a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő változó-csoportot kiválasztva, helyileg sokkal megbízhatóbban alkalmazható becslési módszerekhez juthatunk, mint a „globális modellekkel" (Domokos 1986).