Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel

154 Domokos Miklós 1.1. A FREND története Az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Decenniumának (NHD) és azt követő Nemzetközi Hidrológiai Programjának (NHP) egyik jelentős célkitűzése volt a tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők (összefoglalóan: kutatási vízgyűjtők) létesítése és a rajtuk folytatott adatgyűjtés. Ennek eredményeképpen igen sok egyedi vízgyűjtővel foglalkozó tanulmány készült, azonban igen csekély azoknak a munkáknak a száma, amelyek a kutatási eredmények vízgyűjtőhatárokon kívülre történő extrapolálásával kísérleteztek (Riggs 1970, Domokos-Kovács 1983). Az NHP kormányközi tanácsának 1984 márciusában tartott hatodik ülésén az Egyesült Királyság küldöttsége javasolta, hogy összpontosítsák tevékenységüket a regionális hidrológiai összefüggések feltárásra. A javaslat nyomán kiterjedt nemzetközi munka kezdődött, amely az NHP harmadik fázisának egyik különösen eredményes összetevőjévé vált. A javaslatot sokan támogatták s ezért a szükséges konzultációk után nemzetközi kutatócsoportot szerveztek. Ennek vezetője Dr. С. J. Rodda, bázisintézménye pedig a wallingfordi Hidrológiai Intézet volt. Az utóbbi intézmény törzsgárdájával belga, finn, holland, norvég, nyugatnémet és svéd kutatók dolgoztak együtt, akik két hónaptól három évig terjedő időt töltöttek vendégkutatóként Wallingfordban. A munkát 1989 februárjában fejezték be. A FREND kezdeti szakaszában elsősorban a kutatási eredmények vízgyűjtőhatárokon kívülre történő extrapolálását igyekeztek elvégezni olymódon, hogy a statisztikai elemzési és modellezési módszereket egy igen kiterjedt adatbázisra alkalmazták. A FREND így alakilag az NHP harmadik fázisának „A tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők hasznosítása a vízjárás természetes és antropogén változásának felderítésére" című témájába illeszkedett. A FREND kidolgozásának kezdeti időszakában már kitűnt, hogy a kutatási vízgyűjtők adatai mellett az országos észlelőhálózatokban mért adatok is jól - sőt: egyenletesebb sűrűségük miatt sokszor még jobban is - használhatók a kutatás célja érdekében. Ezért három alapvető megközelítést alkalmaztak: először regionálisan elemezték a hidrológiai szélsőértékeket (ár- és kisvizeket), másodszor szokványos eljárásokat alkalmaztak a kísérleti kisvízgyűjtőkről származó adatok elemzésére, harmadszor pedig, esettanulmányok keretében, intenzívebben megvizsgálták az emberi tevékenységeknek a vízjárásra gyakorolt hatásait. A FREND-jelentés készítői úgy vélekednek, hogy kutatásaik eredményei, tudományos jelentőségükön túlmenően, a vízkészlet-gazdálkodási és árvízvédelmi tervezési gyakorlatban és a különféle emberi tevékenységek hidrológiai hatásainak feltárásában is jól hasznosíthatók lesznek. 1.2. A FREND célkitűzései A FREND konkrét feladatai: - vízhozam- és csapadék-adatbázis létrehozása és ennek hozzáférhetővé tétele; - az árvizek és a kisvizek gyakorisága területi és időbeli változékonyságának a meghatározása; - meglévő módszerek alkalmazása és új módszerek kidolgozása a nem észlelt helyeken előforduló szélsőséges események becslésére; - egységes módszerek alkalmazása nagyszámú kutatási kisvízgyűjtőre annak