Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Major Gábor-Major Pál-Vargay Zoltán: A Duna-Tisza közi hátság lefolyási viszonyainak hatása a talajvízszint változására

precipitation and excess water J. .<, „ /, ' ; n* f ' Evi csapadék 3 eves csuszo atlaga P

a

a A Fehértó-Majsai-főcsatorna szatymazi és kömpöci szelvényére meghatározott lefolyási értékek átvitelét síkvidéki területeken - a szokásos lefolyási tényezővel tapasztalatunk szerint - még a fehértó-majsai belvízöblözetben sem lehet megtenni. A felszín alakulásából meghatározható vízgyűjtő terület vizsgálatunk alapján mindig nagyobb, mint a csatornák hatásterülete. Az általánosítás érdekében a belvízcsatornákat az illető csatornák hosszával, és a tervezési belvízhozamokkal jellemeztük. Ezt, ill. az adatátvitel számára szükséges összefüggést a Fehértó-Majsai-főcsatornára határoztuk meg, figyelembe véve, hogy a szatymazi és a kömpöci bukóval két különböző csatornaszakasz adatai álltak rendelkezésünkre. Tesztelésre a VÍZIG-adatokat is felhasználtuk. Az általánosítás érdekében egy olyan l/ß szorzószámot határoztunk meg, amely a különböző csatornahosszak és a tervezési vízhozamok függvényei: A (3) összefüggésben: L

s - a Fehértó-Majsai-főcsatorna km-ben kifejezett hossza: 57 km; Q

s - a Fehértó-Majsai-főcsatorna tervezési vízhozamának a csatorna hossza mentén megállapítható középértéke: 3 m

3 s1; L

x- a számítás során figyelembe vett csatorna hossza km-ben; Q

x - ugyanennek a csatornának a hossz mentén átlagosnak vehető tervezési vízhozama. A vizsgálatokat két különböző, az 1976-80 és az 1981-85 közötti 5-5 éves időszakra végeztük el (Major-Neppel 1988). Ennek a két periódusnak mintegy átlagos lefolyási értékét az 1978-as és az 1983-as év reprezentálhatja (/. táblázat). A lefolyá-