Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
1. füzet - Domokos Miklós: Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon
86 Domokos Miklós 1,000,50 0,00 -0,50 -1,00 A mederrendezés kezdete 4. ábra. Kapós Kurd vízmérceszelvény havi legkisebb vízállásainak (h mj n) halmozott állagai (Tj) (Varsa 1979) Puc. 4. KyMy.i.Hmueubie cpedHue (Tj) MuHUMajibHbix Mecmnbtx ypomteü eodbi (h mj n) « cmeope Kypd p. Kancnua Fig. 4. Cumulative averages (Tj) of the minimum monthly stages (h mj n) at the Kurd gauge of the Kapos River Bild 4. Akkumulierte Durclishnittswerte (Tj) der monatlichen niedrigsten Wasserstände (h mj n) am Pegel Kurd des Gewässers Kapos A vízháztartási mérleg elemei közül a vízgazdálkodás számára legfontosabb elem, a lefolyás, ill. a vízhozam-adatsorok egy-egy kellően észlelt kis vízgyűjtőre összpontosított elemzésére jó példát adnak Varsa (1979, 1981) vizsgálatai. A 3210 km 2-nyi Kaposvízgyüjtö 10 vízmérceszelvényéből rendelkezésre álló észlelési adatokat először áttekintő vizsgálatnak, ill. történeti feltárásnak vetette alá, majd vízfolyás menti területi vizsgálattal feltárta és kiküszöbölte a vízhozam-adatsorok közötti ellentmondásokat és vízállástrendvizsgálatokat is végzett (4. ábra), végül állomásonkénti vizsgálatokkal a megtörtént mederrendezések hatásait derítette fel. A Kapos egyik mellékvízfolyása, a 461 km 2-es vízgyűjtőjű Baranya-csatorna észlelési adatainak - módszertanilag is példamutató - elemzésével, többek között empirikus kapcsolatot határozott meg a különböző típusú árhullámok időtartama és tömege között, valamint a - késleltetett és a teljes lefolyás hányadosaként értelmezett - késleltetési tényező //[-] és az átlagos havi csapadékösszeg P m [mm/hó] között: -0,00711 P m + 1,0185. (1) A felszíni lefolyás alapvető törvényszerűségeit kutató vizsgálatának eredményeképpen Nováky (1988b) mennyiségi kapcsolatot vezetett le az évi lefolyás változékonysági tényezője és az éghajlati elemek: az évi csapadék és az évi középhőmérséklet változékonysági tényezői között. A kapcsolat segítségével leválasztható az évi lefolyás éghajlattal determinált része (5. ábra) és részben megmagyarázható az évi lefolyás állapotváltozásainak perzisztenciája. A vízháztartási mérleg elemei között Magyarországon a hótakaró is fontos szerepet játszik, hiszen igen gyakran az ár- és belvízveszély szempontjából, de a vízhasznosítási tározók feltöltése szempontjából is a legkritikusabb vízmennyiséget szolgáltatja. Az ország egész területén, 1960-72 között gyűjtött nagytömegű adat feldolgozásával Kovács (georg.)-Molnár (1979) empirikus összefüggéseket állított fel a hótakaró kezdeti sűrűségére, telítődésére és az olvadás kezdete szempontjából kritikus (a hórétegek számától is függő) sűrűségre, továbbá a keletkező olvadékvíz (Ah ) mennyiségére:
