Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek
Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek 77 alapozásának megkövetelésével, a vízrajzi munka figyelemmel kísérésével és a jó teljesítmény erkölcsi elismerésével is. Ugyanakkor a vízrajzi szolgálatnak is építenie kell a tekintélyét a gyakorlat számára minél hasznosabb szolgáltatásaival, térségi értékeléseinek arra illetékes szakmai és társadalmi fórumokon való bemutatásával és a jellegzetes szakmai eredményeinek szakmai körökben való ismertetésével. - Nagy szükség van a hidrológiai kultúra terjesztésére: a vízgazdálkodási beavatkozások hidrológiai megalapozása, valamint a hatásának értékelése iránti igényesség felkeltésére. A vízrajzi tevékenység fejlesztése összefügg a vízgazdálkodás irányítási módszereivel és rendszereivel is. A vízrajzi információk hasznosulásának, sőt a reális információszükséglet meghatározásának lényeges feltétele az, hogy rendelkezésre álljanak a vízrajzi információt fogadó és felhasználó vízgazdálkodási döntési módszerek és rendszerek. - A nemzetközi vízrajzi együttműködésnek a hazai célokat kell szolgálnia, de a dunai társszolgálatok számára is hasznot kell hajtania. Hazai érdekből: • nyomon kell követni a dunai szolgálatok fejlődését, és igényeinket a megnövekvő lehetőségek szerint lehet és kell fokoznunk; • a vízrajzi adatok egyeztetése érdekében a határ menti közös méréseket és mintavételeket rendszeressé kell tenni; • a kapcsolatok erősítésére fel kell használni a nemzetközi szervezetek ajánlásait és programjait. Az operatív együttműködés magasabb szintre emelésének határozott lépése lehetne - a Meteorológiai Világszervezet Hidrológiai Bizottsága által kezdeményezett program keretében - a teljes Dunára előrejelző modell kialakítása és alkalmazásba vétele. Ezzel kapcsolatban lehetne a szomszédos országok rádiólokátoros (radaros) csapadékmérési adatait is kiaknázni. - A fejlesztés sorrendje tekintetében szükség van a következő elvek alkalmazására: Elsődleges feladat a törzshálózat megbízható működésének biztosítása és az adatokhoz való hozzáférés gyorsítása. Erre alapozható a vízrajzi szolgáltatások korszerűsítése és körének bővítése az adatgyűjtés, az eszközök és módszerek, valamint a szakképzés fejlesztésével. Ennek során nemcsak arra kell figyelemmel lenni, hogy a vízrajzi tevékenységlánc elemei jól kapcsolódjanak egymáshoz, hanem arra is törekedni kell, hogy az elemek „egyenszilárdságúak" legyenek. Az egyes soron következő fejlesztési feladatokat a hosszú távú általános irányvonalhoz igazodva, ugyanakkor azonban a tényleges körülményeknek megfelelően kell kitűzni: a valós szükséglet feltárásából kell kiindulni, és vizsgálni kell a feladat időszerűségét mind a végrehajthatóság, mind pedig a várható eredmény felhasználásának gyakorlati esélye szempontjából. A vízrajzi fejlesztést folyamatosan össze kell hangolni a vízgazdálkodás egyéb, kapcsolódó fejlesztési területeivel és a más, országos hatáskörű szervek, elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat vízrajzi vonzatú tevékenységével, ill. annak fejlesztésével.
