Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Juhász Endre: A szennyvíziszap-elhelyezés visszahatása a tisztítótelepen belüli kezelésre

48 Juhász Endre - a területi szempontokat, melybe a művelés alaptényezői jutnak kifejezésre, - a hasznosításban partnerként részt vevő mezőgazdasági üzem szempontjait, -a környezeti és közegészségügyi szempontokat (Csanády 1979) stb. A 3. ábra a kritériumrendszert, mint általános javaslatot, táblázatos formában mutatja be. Mind az alapfeltételek, mind a résztényezők természetesen a helyi körülmények függvényében kiegészíthetők, vagy tetszés szerint módosíthatók. A talajba történő bedolgozási mód megválasztásánál elsősorban - jelentős költségvonzata miatt - alaptényezőként szerepel az iszap nedvességtartalma (w), a tápanyag (N, P, K) vagy éppen a korlátozást előidéző nehézfémtartalom (Cr, Pb, Cu, Ni stb.). De ugyanúgy szerepet játszik még a talajminőség, a talajvíz helyzete, a rendelkezésre álló terület nagysága, az elhelyezésre szánt anyag mennyisége. Ide kell sorolni a bedolgozási periódusokat is, mert ez a közbenső tározás szükségességére hat, melybe már az időjárási tényezők (hőmérséklet, széljárás, csapadék stb.) is szerepet játszanak (VITUKI 1987). A korlátozást jelentő anyagok csökkentése az ipari előkezelés hatékonyabbá tételét követelik meg, ugyanakkor az iszapvolumen és a termőterület aránya az előbbivel párhuzamosan az agrotechnika mellett a művelésre van befolyással. Az elhelyezés feltételrendszere kölcsönhatásban van a szállítás hasonló kritériumaival, s a kettő pedig már együttesen hat vissza az anyag előkészítését, felhasználását „szalonképessé" tevő telepen belüli kezelésre. Tudomásul kell venni, hogy a hasznosítás feltételrendszerének mezőgazdasági jellegű értékelése már nem szennyvíztechnológus mérnökök, hanem kifejezetten agrárszakemberek feladata. A végeredmény érdekében azonban az egybehangolt „team" munka elengedhetetlen. 3. A kezelt szennyvíziszap kiszállításának feltételrendszere Az iszap elszállítási feltételei, figyelemmel a rendkívüli költségérzékenységre, szintén visszahathatnak a telepen belüli kezelésre, ugyanakkor bizonyos mértékig befolyásolja a „befejező" tevékenységet. A szállítási mód megválasztása alapvetően a nedvességtartalom és a szállítás hosszfüggvénye. Mindemellett számításba kell venni a szállítási időt, a hőmérsékleti viszonyokat és természetesen a szállítandó anyag mennyiségét is (Brade-Harwood 1982). Az iszap kihordása - a hasznosítással megegyezően - többszempontú értékeléssel optimalizálható. A feladat végrehajtásához a 4. ábrán bemutatott általános feltételrendszer használható fel, melyben az alapkritériumok a következőket ölelik fel: - költségek (létesítési és teljes élettartam szerint vetített üzemeltetési költségek), - devizaigény, - a szállítandó anyag minőségi jellemzői, - a helyi körülmények, - egészségügyi és környezeti feltételek, - egyéb tényezők. A tengelyen történő szállítás feltételrendszere komposztkészítés vagy deponálás esetén értelemszerűen alkalmazható a szemét vagy egyéb (pl. mezőgazdasági) hulladékra is. A csővezetéken történő szállítás esetében külön jelentősége van az iszap stabilizáltságának. Ez egyrészt összefügg az anyag viszkozitásával, másrészt, pl. nyers iszap esetében,