Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Rostás J.-Bulla M.: Komplex környezetértékelési eljárások kidolgozásának megalapozása

38 Rostás J. és Bulla M. 3.3. Az állapotjellemzők összefüggése Az esetek nagy részében a környezet állapotjellemzői - mivel közöttük kapcsolatok vannak - nem változtathatók egymástól függetlenül. Egynek változása a többi változását vonja maga után. Nem bizonyos, hogy a környezetvédelmi tevékenységünk folyamán néhány állapotjellemző értékének megváltoztatása után a környezetminőség javulni fog. A tudatos környezetjavítási tevékenység megtervezésében ezért döntő jelentősége van az állapotjellemzők között fennálló fi (0i, 02, • • •» 0„) = 0 fl (01, 02, • • 0„) = 0 fm (01. 02. • • •> In) = 0 összefüggések feltárásának, illetve ezeknek a gyakorlat számára kielégítő pontosságú közelítésnek. 3.4. Az értékelőrendszer kidolgozásának további feladatai Meghatározandók az ember egészségét és a társadalmi vagyon értékét károsan befolyásoló tényleges állapotjellemzők és értékük a környezeti alrendszerekben (föld, víz, levegő stb.). Módszert kell kidolgozni a társadalmi vagyonban okozott károk becslésére. Ki kell terjeszteni a (44) környezetállapot minőségét mérő módszert más természetű (nemcsak töménység jellegű) állapotjellemzők értékelésére is. Meg kell határozni az így kiterjesztett érvényű minősítőszám meghatározásához szükséges állandókat. Az állapotjellemzők közötti kapcsolatok keresésére, közelítésére, mérési adatstruktúrák elemzése szükséges. Erre ismert matematikai módszerek (programok adaptálása és újak) kidolgozása szükséges, amelyek alkalmasak a - kapcsolaterősség, függetlenség vizsgálatára, - lényegkiemelésre, - kölcsönhatások elemzésére, és a - kapcsolatok empirikus elemzésére. Az adott környezetkárosodás okainak felderítése az tehát, hogy - melyik állapotjellemző (melyik szennyezőanyag) milyen mértékben okozója egy adott környezetállapotnak, és - a környezet állapotában okozott kárért melyik szennyezőforrás, milyen mértékben felelős. A környezetállapot - okozta társadalmi vagyon károsodása - és gazdasági mutatók közötti kapcsolatok kutatása: - az okozott kár és a remélt (vagy kimutatott), gazdasági nyereség összevetése (adott helyen és időben) és így - a környezetállapot javítására vonatkozó beavatkozás hatékonyságának növelése, azaz a környezetminőség és az emissziós források kapcsolatának pontban leírtak alkalmazása és a költségelosztásra vonatkozó ún. inverzprobléma megoldása. A környezetállapot-értékelés ily módon a kialakult helyzet felmérése helyett és mellett prognóziskészítő, döntéstámogató módszer lehet.