Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
4. füzet - Altmann, Klaus: Árvízi előrejelzések és vízhozammérések az Aller folyón
Árvízi előrejelzések és vízhozammérések az Aller folyón 363 szerint 10 éves visszatérési idejű eseménynek (NQ i0 %) felel meg. Az Aller alsó szakaszán ugyanez a téli árvíz 40 éves statisztikai visszatérési szintet is elért. Az Aller mellékfolyóinak csúcsvízhozamai, 2-10 éves visszatérési időkkel, általában megelőzték a főfolyó árhullámát és nem voltak különleges jellegűek. Az Aller folyó cellei szelvényében 209 m 3 s 1 tetőző vízhozammal kialakult december-januári árhullámhoz nagymértékben hozzájárult, hogy az alacsony éjszakai hőmérséklet, a kismértékű párolgás és a transzspiráció teljes hiánya miatt a talajvízállások csak kismértékben süllyedtek. A harzbeli tározók árvízvédelmi befogadóképességét teljes mértékben kihasználták. Közülük csak az Innerste-tározóból kellett 1987. január l-jén 30 m 3 s '-et leereszteni. Az árvíz Cellében vasúti létesítményeket, utakat, a városi csatornahálózatot és számos házat, pincét veszélyeztetett. A Cellével szomszédos soltau-fallingbosteli járásban az árvíz miatt töltéseket kellett védeni. A Leine folyó menti mély fekvésű, még bevédetlen területeket pedig elöntötte a víz, s így utak kerültek víz alá. A verdeni járásban Eissel községet a Weser víztömege napokra körülzárta. Az időnként erőteljes jéglevonulás nyárigátakat, fiatalabb fákat, fatelepítvényeket, kerítéseket és vízfolyásrézsüket károsított. Az árvizet a vízügyi hivatal egy berepülés alkalmával készített ferde tengelyű légifelvételekkel rögzítette. Az árvíz tapasztalatai alapján további töltéserősítési és árvízvédelmi intézkedéseket, valamint a jégbeállás megelőzését célzó intézkedéseket kellett javasolni. Ezenkívül pl. a cellei vízmérceszelvényben előirányozták az eddig még hiányzó vízhozammérést az NQ l 0% feletti tartományban. 5. Az árhullámokat követő talajvízszint-emelkedések Az Aller-ősmeder völgyében települt holocén-kori talajokban határozott kölcsönhatás mutatható ki a felszíni és a talajvízállások között. A talajvízszint-emelkedések 3-5 napos késéssel követik az árhullámok tetőzését és gyakran a pincék elöntését okozzák. Az utóbbiak esetében gyakran a megelőző csapadékok és a hiányzó talajfagy hatása is közrejátszik. így pl. a 2 éves visszatérési idejű 1988. évi téli árvíz, mérsékelt, 143 m 3 s ' vízhozamával, az állandó esőzések és az enyhe hőmérséklet miatt sok cellei pince elöntését okozta. Az erre vonatkozó figyelmeztetés kiadása ezesetben is célszerűnek bizonyult. Arra szólították fel a lakosságot, hogy a pincékben tárolt javaikat, fűtőberendezéseiket és fűtőolajtartályaikat, már csak a talajvíz-szennyezések megelőzése érdekében is, szállítsák el az elöntésnek kitett pincékből. 6. Kapcsolat a nyilvánossággal Árvizek idején a Cellei Vízügyi Hivatal állandó 24 órás telefonügyeletet tart, amely az információt kérők rendelkezésére áll. A szolgálat fejlesztése érdekében jelenleg tervezik egy távjelzéses, számítógéppel támogatott rendszer létrehozását az éghajlati, időjárási és lefolyásadatok értékelésére. Az árvízzel fenyegetett területeken települt tartományi hatóságok, helyi önkormányzatok, cégek és magánszemélyek információigénye, különösen az árhullámok áradási szakaszában és a készültségi küszöbértékek fölötti vízállások idején, állandóan nő. Elsősorban az időjárási viszonyok alakulása, a jelenlegi és a várható vízállások iránt
