Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Kovács Zoltán-J. Kroon-N. van Wyk: Árvízvédelem Dél-Afrikában

Árvízvédelem Dél-Afrikában 347 WM felére nagyon jellemző, Great Karoo nevű félsivatagi sztyeppén áll. Az évi átlagos csapadék itt 200 mm a 1 és a Büffels folyónak az 1921-81 időszakában észlelt legnagyobb vízhozama 650 m

3 s 1 volt (a vízgyűjtőterület nagysága 3000 km

2). 1981. január 23-25-én a vízgyűjtő felső felében 200 mm csapadék hullott, s ez Dél-Afrika e századbeli egyik leghevesebb árvizét okozta. A vízhozam 8 óra alatt a 100 m

3 s 1 alatti értékről 6000 m

3 s -ra nőtt és elpusztította a részben ártérben épült város egy részét, miközben több mint 100 személy életét vesztette. Az Orange folyó viszonylag lapos vízgyűjtőjében (eltekintve annak hegyvidéki felső részétől) a mezőgazdaságot és az építményeket érő árvízkárokat (4. ábra) elsősorban az árvíz tartóssága okozza. Emberéletben nem eshet kár, mivel itt már működik az árvízi riasztórendszer. Az 1988. februári rendkívül súlyos árvíz idején két földgát is átszakadt. Az 5. ábrán az 1970-es évek elején az ország lapos, középső részén épült Spitskop-gát meghágása és átszakadása látható. 1923 és 1987 között ebben a 27 000 km

2-es vízgyűjtőjű szelvényben a legnagyobb észlelt árvízi csúcsvízhozam 700 m

3 s 1 volt. A gát árvízi túlfolyóját az 1000 évenkénti csúcsra, 1700 m

3 s"'-re méretezték. Az 1988 februári csúcsvízhozam 2400 m

3 s ' volt. 5. ábra. A Spitskop-gát átszakadása az 1988. februári árvíz idején Puc. 5. ílpopbie nAomuHbi Ulnumcmn so epeMa naeodxa e <f>eepaAe 1988 eoda Fig. 5. Failure of the Dam of Spitskop at the time of the flood of February, 1988 Bild. 5. Dammbruch der Talsperre Spitskop während des Hochwassers im Februar 1988 4. Árvízszabályozás völgyzáró gátakkal A dél-afrikai árvízi viszonyok rendkívül szélsőséges volta miatt a DWA hatáskörébe tartozó mintegy 300 völgyzáró gát közül csupán alig néhány épült kizárólag árvízcsökkentés céljából. A legtöbb gát és hozzá tartozó tározó, akár mozgó, akár fix gátszerkezettel van ellátva, a kis és a közepes árvizek esetében különböző mértékű szabályozást tesz lehetővé. Ugyanakkor csak a viszonylag nagy térfogatú, mozgó gátas túlfolyókkal és a