Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Gauzer Balázs: A hóolvadás folyamatának modellezése

Hozzászólás Major-Neppel: A Duna—Tisza közi talajvízszint 291 térségében folyó olajkutatás és kitermelés révén megvan a valószínűsége annak, hogy a két vízszintet elválasztó földréteg között kapcsolat teremtődjék, ily módon a rétegvizek megcsapolása leszívhatja a talajvizeket is. — A talajvízsüllyedések adatai és az elmúlt évek aszályos, csapadékszegény évei közötti kapcsolatoknak nagyobb súlyt kellene adni. — Nem teljes az értékelés, ha a térségi vízmérlegből kimarad az a tevékenység és hatás, amelyet éppen a különböző vízrendezések váltottak ki. Csupán egyetlen utalás erre: Nem tudom elfogadni azt a nézetet, hogy az erdők területi kiterjesztése a talajvízszint-süllyedés fő okozója, ugyanakkor a Duna-völgyi-főcsatorna — cikkírók által is elismerten — folyamatosan összegyűjti a homokhátság vizeit, és ezeket a bajai hídnál a Dunába vezeti. Vagyis a talajvízkészletet éppen egy vízügyi létesítmény apasztja jelentősen. Úgy gondolom, ezt a tényt is helyére kellene tenni, mert ezek nélkül a más ágazatot terhelő elmarasztalás helytelen irányba terelheti a térség okszerű hasznosításának ügyét. IRODALOM Magyar L.: A kerekegyházi és ménteleki intercepció mérésekről, összefoglaló jelentés. (Kézirat). ERTI, Kecskemét, 1989. Sopp L.: Fatömegszámítási táblázatok. Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 1974. Stefanovits P.: Talajtan. Mezőgazd. Kiadó, Budapest. 1981. Szilágyi T.. Adatok Kecskemét éghajlati megfigyeléseihez és klímájához. In Heltai (szerk.): Kecskemét. Bács-Kiskun megyei Nyomda V., Kecskemét, 1968. Szodfridt I. Shawky, A S. El-Din: Vízrendezések hatása az erdőkre a Duna- - Tisza közi homokhátságon. In Erdő és víz. Sopron, 1981.