Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Gauzer Balázs: A hóolvadás folyamatának modellezése

A hóolvadás folyamatának modellezése 281 A számítási időszak alatt észlelt összes csapadék halmazállapota megoszlását — eső (P), illetve hó (P„) _ a

z alábbiak szerint kapjuk: Ha T < - 2,0, °C akkor az összes csapadék hó formájában hullik le, azaz P = P„; 2 0 — T 20+7" Ha - 2,0 °C < T < +2,0 °C, akkor ' , és P = —— 4,0 4,0 Ha T > + 2,0 °C, akkor a teljes csapadék eső formájában hullik le, azaz P„ = 0. Az adott időszakban lehullott hó sűrűségét az alábbiak alapján kaphatjuk. Ha J > — 10,0 °C akkor S

u = 1,3 — T = 1,3 — T-0,04 Ha J < — 10,0 °C akkor S

u = 1,3 _ r-0,04 — (f+ 10,0) 0,01 A hótakaró saját tömegének hatására tömörödik. Ezt a jelenséget a Q

2 = 5,5 — (5,5 —Öi) e-0,0

2' összefüggéssel vesszük figyelembe. A keletkező olvadékvíz (hólé) számítására a (21) egyenletet alkalmazzuk. A T

0 küszöbhőmérséklet értékét zérusnak vettük. A c fok-nap tényező havonta változó értékű, 2,5 és 6,0 közé esik. Csapadékos időszakban a (24) összefüggést alkalmazzuk, a c

p értéket 0,12-nek véve. Az olvadási időszakot követő negatív hőmérsékletű időszakban a korábbiakban keletkezett, és még a hótakaróban tartózkodó olvadékvíz részben vagy egészben visszafagy. A jelenséget a modell a fok-nap tényező negatív hőmérsékletre való alkalmazásával veszi figyelembe. A hótakaró felszínén keletkező olvadékvíz lefelé szivárog a hótakaró belsejébe, és nem éri el teljes egészében a talajfelszínt, mert egy része tározódik a hótakaró belsejében. A hótakaró vízvisszatartó képességét a száraz sűrűségével arányosnak vesszük, 0,1-es szorzóval. Jelentékenyebb vastagságú hótakaró és kis számítási lépésköz esetén az olvadékvíz lefelé szivárgásának a becslése is szükséges. Mivel mi most viszonylag nagy időlépéssel (12 h) dolgozunk, feltételezzük, hogy az egy adott időszakban a hótakaró felszínén keletkezett olvadékvíz még ugyanebben az időszakban leérkezik a talajfelszínre. A modell a fentiek alapján 12 óránként számítja az alábbi mennyiségeket: — a hótakaró vastagsága, — a hótakaró sűrűsége, — a talajra érkező olvadékvíz, — a hótakaró hó-víz egyenértéke, — a hótakaró folyékony víztartalma. 3.2 A számítás eredménye, következtetések Hóolvadási modellünket a Duna vízgyűjtőjének különböző állomásaira alkalmaztuk, különös figyelemmel a magasabban fekvő, tehát általában hosszabb havas időszak-