Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Gáspár Zoltán: Az aszály elhárítási lehetőségei

Az aszály elhárítási lehetőségei 269 5. Összefoglalás Az aszályveszély és következményeként a mezőgazdasági termelésben jelentkező aszálykár fokozódott az utóbbi évtizedben. A klimatológiai prognózisok és a mezőgazdasági termelés intenzitásnövekedése miatt a jövőben az aszály okozta károk további növekedésére számíthatunk. Indokolt tehát az eddigi aszálykutatási eredmények gyakorlati alkalmazásával meghatározni az aszályelhárítás feladatait. A feladat megoldását egy mezoklimatikus, országos körzetbeosztásra és az agrohidropotenciál számítógépes szimulációjára alapoztuk. Az AHP mint integrált mutató jól jellemzi egy-egy növényfaj vízellátottságát az adott talaj-, klíma-, és csapadékviszonyok mellett. Számítógéppel elérhető az a szimulációs gyorsaság, amellyel az ország mezoklimatikus körzeteire, két vízgazdálkodású talajkategóriára és a főbb növényfajokra szükség esetén naprakész információkkal rendelkezünk az aszályveszély fokozataira vonatkozóan (I. és 2. ábra). Az AHP-értékek ismeretében aszályelhárítási készültségi fokozatok rendelhetők el (0, I, II, III), melyekhez meghatároztuk a védekezés teendőit (II. táblázat). Az aszály kényszerű tűrése esetén ugyancsak az AHP-értékek által integrált vízellátottság ismerete teszi lehetővé a terméskiesések meghatározását növényfajonként és különböző vízgazdálkodású talajtípusonként minden aszály sújtotta mezoklimatikus meteorológiai körzetben. Az aszályelhárítási készültség átfogó és reális képet ad legfontosabb növénykultúráink tenyészidejének bármelyik időszakában az aszály mértékére. A készültségi fokozatok naprakész ismerete lehetővé teszi a káros vízhiány mélységének és tartamának megfelelő intézkedések megtételét az öntözésre való felkészüléstől az öntözési tevékenység fokozásán keresztül egészen a kényszerbetakarítás megkezdéséig. Az aszályelhárítási készültség elrendelését lehetővé tevő szakértői rendszer arra is alkalmas, hogy mind az öntözéssel ténylegesen elhárított, mind a kényszerű tűrés miatt bekövetkezett kárt kimutassa. Ez jó alapot nyújt a védekezése eredményességének megítéléséhez. Több év tapasztalatával kialakítható egy-egy térség aszálystratégiája. E tevékenység szervezésére a központi elhelyezésű számítógépet tartjuk a legelőnyösebbnek. A számítógéppel való hírközlési kapcsolatok minden nehézség nélkül megteremthetők. IRODALOM GATE (Gödöllői Agrártudományi Egyetem) Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék: Az aszály agroökológiai meghatározása és üzemi (tábla) szintű elemzési módszerének kidolgozása. (Kézirat) Gödöllő, 1988. GATE (Gödöllői Agrártudományi Egyetem) Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék: Az aszálykár-elhárítás vízgazdálkodási feladatai. (Kézirat) Gödöllő. 1989. Gáspár Z.: Számítógépes öntözésirányítás az aszálykár elhárítására. Vízügyi Közlemények, LXX. évf. 3. füzet. 1988. Gáspár Z.: Néhány gondolat az aszály agroökológiai aspektusáról. Aszály (szerk. Hanyecz V.) ÖKI Szarvas. 1989. Petrasovits /.. Integrált küzdelem az aszály ellen. Magyar Tudomány 5. sz. 1988/a. Petrasovits t.: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon. Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam, 2. füzet, 1988/b. Petrasovits I.. Aszálystratégia módszertani kérdései. MTA—MÉM mezőgazdasági üzemi vízgazdálkodási bizottsági ülés anyaga (május 8.), (Kézirat). Gödöllő, 1989. * * *