Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
2. füzet - Völgyesi István: Áramvonalrendszer meghatározása víztermelő létesítmények környezetében
158 Völgy esi István aj 7 ! I U2 i 5\ 6 ! 9\10 • | • i »I • i ®i • ] •; • | • ] • vízzáró határ ® \ Felszíni vizier : * rr,TT VK90208 3. ábra. A tükrözés szabályai Puc. 3. üpaeu.ia omoopavcenu.H Fig. 3. The rules of reflection Bild 3. Die Regeln der Spiegelung rolást, akkor a feladat ezzel már megoldódott. Ha azonban létezik második (vízzáró) határvonal is, akkor a tükrözés bonyolultabbá válik, és már nem egyezik pontosan azzal az eljárással, amit a potenciálfüggvénynél alkalmazunk. A 3. ábrán is vázolt tennivalók a következők. Az 1-gyei jelölt tényleges kutat először a folyópartra kell tükrözni, majd az így kapott 2-es (képzetes) kutat ismét tükrözni kell a vízzáró határra is. így a 4-es fiktív kúthoz jutunk, amelyet újra a folyópartra tükrözünk, és így tovább .. . A páratlan sorszámú kutakat pedig úgy kapjuk, hogy az l-es tényleges kút tükrözését a vízzáró határnál kezdjük. A tükrözések most is tovább, elvileg végtelen távolságig folytatódnak. Fentiek, illetve további idevonatkozó tapasztalatok alapján felírható az áramfüggvény számításának formulája: Meglepő módon ez a sor konvergens. A gyakorlatban természetesen elég a sor első néhány tagját figyelembe venni (n = 4-nél már a hiba 1 % körül van). A számítási módszer elméletileg nem pontosan tisztázott alapokon nyugszik, mégis minden esetben az előre várható, szemléletünknek megfelelő áramképeket szolgáltatja. Az egyszerűbb, analitikusan közvetlenül meghatározható áramképeknél is azokkal teljesen megegyező eredményeket ad. Nagyon egyszerű módon vizsgálhatunk meg tetszőlegesen bonyolult áramképeket akkor, ha az (1) - (5) egyenletek alapján olyan számítógépi programot készítünk, amelyik az áramfüggvény értékeit több ezer vagy több tízezer pontban kiszámítja, majd a teljes áramlási mezőn végighaladva grafikusan megjelöli azokat a pontokat, amelyek előre meghatározott i// a - t// h értékek közé esnek. A többi pont jelölés nélkül marad. Ily módon a vizsgált sík egyes áramvonalai jelennek meg a grafikákon. A v* ~ Vb adatpár megváltoztatásával a program az áramfüggvény-eloszlást különböző felbontásokban képes bemutatni. 00 V = Vp + Vl~ Vi + Z (-1)"[V4„-1- V*n+ V*n+l~ V*n + J (5) 4. A módszer alkalmazása