Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

2. füzet - Somlyódy L.-Hock B.-Gorzó Gy.: Felszíni vizek minőségének értékelése: Javaslat a korszerűsítésre

Felszíni vizek minőségének értékelése: javaslat a korszerűsítésre 125 vallumot is, amire az átlag vonatkozik (pl. egész év, nyári 6 hónap: áprilistól szeptemberig). A mintavételi gyakoriság a hetenkéntitől a havonkéntiig terjed. Vízminőségi térképet négy vízminőségi komponensre készítenek. Ezek: BOI

5, oxigéntelítettségi %, NH

4-N és összes P. Az értékelés az első három komponensnél az egész évre kiterjed, míg az utolsónál a nyári hat hónapra, és az átlagadatok alapján minősít. Fenti komponensekre részletesebb határérték, illetve pontszám-rendszer került kidolgozásra. A komponensek értéktartományuknak megfelelően egy pontszámot kapnak és az átlagolás ezekre vonatkozik. A különböző vízminőségi osztályokat eltérő színekkel szemléltetik (MTPW 1980). Az ismertetett értékelési módszerek minden lényeges paramétert (osztályok száma, vizsgálandó komponensek, azok határértékei, mintavételi gyakoriság, minősítés módja) illetően országonként igen heterogének. Érdeklődéssel várjuk, hogy az EGK (OECD) mikor és milyen egységes módszert javasol majd e szakterületen. Ismereteink szerint az egységesítési törekvések az ivóvízellátási célú felszíni vizek minősítésével kapcsolatban már régen megkezdődtek (AEG 1975). Az irányelvek felölelik a 46 legfontosabb vízminőségi paramétert, megkülönböztetnek három alkalmazható tisztítás-technológiai típust és ezeken belül kívánatos, illetve tűrhető határértékeket írnak elő. A minősítésnél a legegyszerűbb technológia és kívánatos határérték esetén a 95%-os tartósságú érték, míg egyéb esetekben a 90%-os tartósságú érték tekintendő mértékadónak. Összehasonlítva a hazai és egyes külföldi értékelési rendszereket az alábbi megállapítások tehetők: - az egy km

2-re eső mintavételi helyek száma nálunk a legnagyobb; - a mintavételi gyakoriság hazánkban a legmagasabb; - a vizsgálandó komponensek köre nálunk a legszélesebb; - a biológiai vízminősítés az összes ország esetében elhanyagolt (vagy meg sem jelenik); a minősítés alapjául szolgáló kritikus érték Magyarországon a leglazább: sehol nem találtunk olyan előírást, amely a 80%-os tartósságú értéket bármilyen vonatkozásban mértékadónak tekintette volna; a vízminőségi osztályok száma eltérő, következésképpen szinte lehetetlen különböző komponensek osztályhatárainak összehasonlítása. V. táblázat I.egjobb és legrosszabb vízminőségi osztályokhoz tartozó határérték Ország Komponens Ország BOI

5 Oj-telítettség NH„ + Ország legjobb legrosszabb legjobb legrosszabb legjobb legrosszabb Ország gm 3 % gm 3 NSZK Ausztria Hollandia AEG Magyarország 1 1 3 5 5 15 25 15 7 10 87 100 130 5 65 22* 10* 30 0 43* nyomokban nem fordul elő 0,64 1 1 >2,0 előfordul 6,4** 1,5 2,5 * 20°C-ra átszámított érték, mert csak 0

2 (gm 3)-ra van határérték. ** NH

4-N-ből visszaszámolva.