Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
1. füzet - Domokos Miklós: Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon
Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon 107 1 I I I 5 f" 1 15 m 300 200 100 Vízigény - kielégítési biztonság Vízigény, \VKQ0M\ 22. ábra. A tározó-teljesítöképességi görbék klímaváltozás előtti és utáni térfogatértékeinek AK különbsége a Zagyva jászteleki szelvényében (Szilágyi 1989) Puc. 22. Pa3Hocmb Kpusbtx omdauu eodoxpaituAuui (AK) neped u nocAe UIMOWHU KAUMama e cmeope flcmcAeK p. 3adbea Fig. 22. The differences AK between the volumes to be stored taken from reservoir capacity - yield curves bejőre and after climatic changes in the cross-section of River Zagyva at Jásztelek Bild 22. Abweichung AK zwischen den benötigten Speicherräumen vor und nach Klimaänderung für den Pegelquerschnitt Jásztelek am Zagyva-Fluß valamely adott vízgazdálkodási rendszer (pl. vízgyűjtőterület) adott tárgyidőszakra (pl. hónapra) és adott, rögzítettnek képzelt fejlesztési szintre (pl. a keretterv időhorizontjának végére) vonatkoztatott vízmérlege akkor aktív, ha teljesül a y [R(t), D(t)] < y* (14) feltétel, ahol y - a vízkorlátozás valamilyen mérőszámának (pl. a vízhiányos részidőszakok viszonylagos tartamának) várható értéke; y* - a y-nak közgazdasági megfontolások alapján előírt felső határértéke, vagyis az ún. vízhiánytűrés; R(t) - a vizsgált rendszer hasznosítható vízkészletének, D{t) pedig az (eredő) vízigénynek az időfüggvénye; mindkét vízmérlegkar időfüggvénye természetes és antropogén vízmérlegelemek eredője. Ha a (14) feltétel nem teljesül, akkor a vízmérleg passzív, vagyis a mérleg egyensúlyának helyreállító - a hasznosítható vízkészletet növelő és a vízigényeket csökkentő intézkedésekre, ill. a tervelőirányzatok módosítására van szükség. A (14) elven alapuló vízmérlegeket és vízgazdálkodási hossz-szelvényeket a magyar gyakorlatban 1960 óta napjainkig gyakorlatilag vátozatlan metodikával tömegesen állítják elő, pl. a Vízkészletgazdálkodási EvArön^v-sorozat napjainkig folyamatosan megjelenő köteteiben. A (14) szerinti módszertan fejlesztésére, ill. finomítására az 1975-89 időszakban négy fontosabb kísérlet történt: - Az azonos vízkészletből, azonos tárgyidőszakban kielégítendő, de különböző y* vízhiánytűrésü vízhasználó-csoportok differenciált - a tényleges helyzetet a jelenleginél jóval reálisabban jellemző - mérlegelésére a „többlépcsős-vízmérleg" bevezetése javasolható (Domokos 1987).