Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon

Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon 105 méretezési eljárás teszi teljessé. Elkészült a teljes rendszer „felhasználóbarát" számítógépi lemeze is, amely a gépi hidrológiai adatbázishoz csatlakoztatható. A tározószámítások rendszerszemléleti iskolájával szemben a tározóméretezés és üzemrendtervezés hagyományos módszereinek hívei az - esetleges mesterségesen generált vízhozaminputot is felhasználó - determinisztikus-szimulációs tömeggörbe-eljárásokat részesítik előnyben (Domokos 1979, 20. ábra). Determinisztikus módszerekkel állították elő a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon létesíthető vízhasznosítási tározók kapacitás-vízszolgáltatás-biztonság összefüggéseinek ( „tározó-teljesítőképességi görbéinek" ) adathiány esetében történő becslésére használható, regionális általánosításon alapuló segédletet is (Gilyénné Hofer-Domokos 1985, MTA 1985). A segédlet magva a Magyarország hegy- és dombvidékének tetszőleges vízfolyás-szelvényében létesítendő tározó normált teljesítőképességi görbéjét becslő ß (pi

>(d) = k (pi, C„) • (3,5 C

v-a)- a'*21'

c"> (13) empirikus képlet, amelyben a-a tározó vízhozam-kiegyenlítésének mértéke (vagyis a konstans vízszolgáltatás és a sokévi középvízhozam hányadosa); ß - a tározó kiépítési mértéke (vagyis a hasznos tározótérfogat és az évi vízhozamösszeg átlagértékének hányadosa) [év]; pi - a tározóból történő vízszolgáltatás megválasztható biztonsága; C

v - a tározót tápláló havi középvízhozamok variációs tényezője; k - a p

rtői és C

v-től függő redukciós tényező; a és c - regionális állandók. A (13) tapasztalati képlet gyakorlati használhatóságát a 21. ábra a Zagyva-Pásztó szelvény különböző p, biztonságú normált tározó-teljesítőképességi görbéi 50 éves észlelési adatsorából számolt, ill. a (13) képlettel becsült változatainak összehasonlításával érzékelteti. Determinisztikus szimulációval, de már párbeszédes üzemmódú programmal Rátky és Csorna (1988) határozta meg egy tervezett észak-magyarországi tározó teljesítőképességi görbeseregét. A várható éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatását Szilágyi J. (1989) olymódon vizsgálta, hogy egy kiválasztott vízfolyásszelvény eredeti (92 éves), valamint a sokévi átlagos csapadék előrejelzett 10%-os csökkenése utáni (hipotetikus) vízhozamsorozatából előállítva a tározó-teljesítőképességi görbesereget, az utóbbiak közötti eltéréssel jellemzi az éghajlatváltozás következtében szükséges tározótérfogat-többletet (22. ábra). Adott folyószelvény vízgyűjtőjén működő - meglevő vagy tervezett - tározórendszernek a szelvény vízjárására gyakorolt eredő hatása számítására Magyar (1984) a HYCON elnevezésű szimulációs modellt dolgozta ki. A modellt nyolc nagyobb vízrendszerre, a tározótérfogatok és -üzemrendek különböző feltételezett kombinációira futtatta. Az egyes kombinációknak a választott szelvény vízjárására gyakorolt eredő hatását a tározórendszer létesítése előtti és utáni vízhozam-eloszlásfüggvények összehasonlításával jellemezte. A módszernek a magyar vízgazdálkodás szempontjából az ad különös jelentőséget, hogy segitségével becsülni lehet a külföldről érkező vízfolyásokon tervezett, ill. feltételezett lefolyásszabályozási beavatkozások várható hatásait.