Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Dunka Sándor:Az Ér- és Berettyószabályozó társaságok története

96 Dunka Sándor emlékezet képtelen azokat áttekinteni. A sok ér és kiágazás elmocsarosodott medre hosszúság és szélesség tekintetében oly terjedelmes, hogy a BERETTYÓ vízhozamának tízszerese is elfolyhatna bennük. A patak melléke Margitától a BERETTYÓ 5/4 RRETJEig vegyes, porhanyós talajból ált, a mocsártól a NAGY-KÖRÖSbe való torkolatig pedig kemény, nehezen oldódó agyag. így a felső szakaszon maga vájta ki medrét, de az alsóbb részen ez valószínűtlen. .. .Az áradó BERETTYÓ általában 2-3 lábbal hágja át partjait, torkolata felé pedig még ennél is nagyobb mértékben. Ilyenkor először a számtalan mellékág telik meg vízzel, majd a közeli, mélyfekvésű földeket is elborítja. Ezek, mivel az áradás a folyómederbe nem tud visszatérni, míg a párolgás a területet ki nem szárítja, víz alatt állnak. A víz kis része a 3 mérföld

3 hosszú, 2-3, sőt helyenként 4 mérföld széles BERETTYÓ-SA RRETJE nevű állandó mocsárba jut. Mivel itt nincs lefolyása, folydogál a nád és a vízinövények gyökerei között, és a szilárd, felső réteget mozgatva, minden irányban szétterül, majd a mocsár szélén, mint csekély túlfolyás, széles mederben a KÖRÖSbe torkollik. Mivel a patak vízhozama - legkisebb vízállásnál - csak 1/4 bécsi köbölnyit tesz ki, érthető, hogy a BERETTYÓ-SÁRRÉTJE mocsár alatt, nagy szárazság idején lefolyása megszűnik. A mocsártól Nyugatra a kanyarulatban a meder esése 1000 öl hosszúságban, nem egészen 3 vonal, ami egyenes irányban körülbelül 1/2 hüvelyk lenne. A felső szakaszon, Szalárdtól a SARRÉT-ig az esést a vízállás határozza meg. Itt hasonló távolságban - a vízfolyás mentén az esés 13 1/2 hüvelyk, míg egyenes irányban 22 hüvelyk lenne. Az előbbiekből látható, hogy a patak az alsó szakaszon csaknem vízszintes helyzetű, míg a felső részen van lejtése. Ezért különös, hogy a megfelelő eséssel rendelkező, laza talajba vágódott patak oly lassan folyik, annyi mocsarat és mellékágat képez, és annyi mély síkságot eláraszt. Sőt hosszú szakaszokon teljesen elmocsarasodik, a nád és a vízinövények oly mértékben benövik, hogy sokhelyen a vízfolyás nem is látszik, csak sejteni lehet. E patakot, amelynek legnagyobb mélysége helyenként a 2 ölet is eléri, a jogtalan használat és a kárt okozó iparűzés annyira feliszapolta, hogy medre szinte elveszett. ...Rendkívül magas vízállás a felső szakaszon 20 évenként figyelhető meg, míg az alsón a periódusok a NAGY-KÖRÖS-től és közvetve a TISZAtól függenek. .. .A lefolyás akadályainak száma és kiterjedése szerint a kiöntés veszélye 5-6 hétig áll fenn, a mocsárban pedig a NAGY-KÖRÖS áradásaitól függ. A bihari dombokról esős időben hegyipatakként lerohandó KÖSZMÖ Paptamási község mellett lapályos területre érve kiszélesedik, medrét hordalékával feltölti, és bizonyos fokig csökkenti a BERETTYÓ sebességét. Hasonlóképpen a csekély sebességű, eliszaposodott KEKKALLÓ patak sem okoz visszaduzzasztást, még abban az esetben sem, ha az ÉR nagy mennyiségű vizet szállít. Az Esztárnál eredő, saját medrében folyó KÉK-KÁLLÓ-ÉR, (amely a hagyomány szerint hajdan KRASZNA meder és SZAMOS mellékág volt), megnövekedve a PALY1FOLYAS vizétől és az esővíztől, a HORTOBÁGY árvizének nyomása miatt Észak felé fordul, és hosszú, kanyargós utat megtéve, nagy tömegben a BERETTYÓSARRÉTJÉ-be ömlik... A Berettyóújfalu határában kiszakadó KÖLES-ÉR, amely a TARAJTÉK és ESZTERÓ ÁRKOKon keresztül kapcsolatban áll a BERETTYÓ-SA RRÉTJÉvel, kanyargós, nagy keresztszelvényű mederrel bír. Valószínű, hogy korábban a BERETTYÓ ebbe afolyóágba ömlött, később azonban dél felé fordulva, jelenlegi medrét alakította ki. Péterszeg közelében a BERETTYÓ a KIS-KÖRÖS-ön át a SEBES-KÖRÖSsel van kapcsolatban. A KIS KÖRÖS Olaszinál szakad ki a SEBES-KÖRÖSből, majd kevésbé lejtős síkság laza talaján, és a BERETTYÓba torkollik. Ha a SEBES-KÖRÖS megárad, a folyóágon keresztül nagyobb víztömeg zúdul a mélyfekvésű területekre, mint a BERETTYÓba. A földterület fekvése a bihari területektől a torkolatig olyan, hogy a kiáradt víz nem tud visszafolyni, és így tavak, mocsarak keletkeznek. A természet külön jótéteménye, hogy a SEBES-KÖRÖS tetőzése általában csak néhány napig tart, amikor a kiágazásnak sok vizet kell levezetnie. 3 1 osztrák mérföld = 7585,6 m